Frekvencia vagy ritmuskontroll pitvarfibrillációban

Közzététel: 2020. október 9.

Revisiting rate versus rhythm control in atrial fibrillation — timing matters
Bunch TJ et: NEJM 2020 Oct 1; doi: 10.1056/NEJMe2027180
és Early rhythm-control therapy in patients with atrial fibrillation
Kirchof P et: NEJM, 2020 Oct 1. doi: 10.1056/NEJMoa2019422

A kamrai frekvencia csökkentése (rate control) vagy a pitvari ritmus fenntartása (rhythm control) az alapvető két stratégia. Az AFFIRM tanulmányban 4060 betegen nem volt különbség a két kezelésmód hatásában 5 év során sem a halálozásban (23,8—21,3%), sem a stroke (7,1 v. 5 5%) tekintetében. Öt randomizált tanulmány hasonló következtetéssel zárult a stroke és a halálozás előfordulásában, talán a rate kontrol a kedvezőbb. Az amiodaron és a sotalol a szokott szerek, de nincs világos válasz arra, hogy a rate-kontrol fenntartása előnyösebb-e a ritmuskontrollal szemben. A Dronedarone új antiaritmiás szer, csökkenti a stroke, az akut koronária szindroma, a halálozás esélyét. A katéter-abláció kedvezőbb hatásu mint az antiaritmiás szerekkel kezelés (CABANA-trial), a fibrilláció visszatérés esélye 0,52re csökken, a mortalitás és a kórházi felvétel esélye is kisebb (0,83). Kérdés marad, hogy a kezelés korai megkezdése kedvező-e? Erre az EAST_SAFNRT 4 vizsgálat azt a választ adja, hogy a korai ritmuskontrol-kezelés — egy évnél rövidebb idő az első fibrillációs esemény óta — kedvezőbb a halálozás esélye (0,72), a stroke (0,65), a szívelégtelenség romlása (0,79). A bradykardia volt a leggyakoribb mellékhatás. Két év után a betegek 65 százaléka aktiv ritmuskontrollban részesült, a sinusritmus 82%ban állt fent. Antikoagulánst mindkét csoportban sokan szedtek, a stroke ritka volt. Alacsony volt mindkét csoportban az események száma (6 illetve 9%), a fibrillációt EKGval és nem Holterrel kontrollálták, emiatt vs. túlbecsülték a sinus ritmus gyakoriságát. Sok volt a kimaradás is. Az egyéb gyógyszerek: RAS-gátlók, betablokkolók, statinok hozzájárulhattak az eredményekhez.

A másik, nemzetközi tanulmányban 135 centrum 2789, randomizáltan kiválasztott betegén a fibrilláció felléptét követő egy éven belül megkezdett antiaritmiás szerek versus abláció hatásosságát vetették össze 5,1 év során a ritmuskontrol és tüneti szerekkel kezeléssel szemben. A kórházi ápolás nem különbözött, a korai ritmus kontrol 3,9, a „szokásos kezelés” 5%ban járt súlyosabb nem-kívánt eseménnyel. A korai ritmuskontrol a kedvezőbb kezelésmód.

Apor Péter dr.




Vissza a Referátumok oldalra


Adatkezelési tájékoztató

Kövessen minket a Facebookon!