Szív-rehabilitáció az időseken: új lehetőségek

Közzététel: 2020. április 1.

Cardiac rehabilitation in older adults: new options
Kumar KR, Pina HE: Clin Cardiol 2019, 45(2). doi: 10.1002/clc.23296.

A rehabilitáció A-szintű ajánlás szívinfarktus után a másodlagos megelőzésre, a PCI, a bypass, a stabil angina, a perifériás érbetegség, billentyű műtétek, szívátültetés, a krónikus szívelégtelenség eseteiben. Hihetetlenül nagy erőt képvisel a rehabilitáció: az infarktus után részt vettek halálozása 21-34 százalékkal csökkent. Ennek ellenére a kihasználtága alacsony, infarktus után 33,7%, szívelégtelenség esetén 10,4-8,8%, a Medicare betegek körében is, holott minden adat a rehabilitáció gazdaságos előnyeit mutatja. A rizikó faktorok csökkenése mellett az életminőség és a psychiátriai állapot jelentően javul a 70 éven felettieken. Az alacsony kihasználtságot a szocio-gazdasági és közlekedési okok magyarázzák. A 226ból 47 beteg élt a rehabilitáció lehetőségével: a 65 évesnél fiatalabbak, akik közelebb laktak, magasabb iskolázottságúak, saját autójuk volt/vezettek, nem depressziósok – de legfontosabb az orvosuk javaslatának ereje. Az intézeti bent fekvő, az intézeti ambuláns, a nem-intézeti ambuláns és az itthoni rehabilitáció közül az ambuláns és az otthoni felé terelődik az érdeklődés. A logisztika és az utazás, valamint a betegbiztosítás mértéke is szempont. Sokoldalú programmá vált az edzésprogramon alapuló szívbeteg rehabilitáció: a dohányzás elhagyása, a gyógyszerek szedése, egészséges étkezési szokások kialakítása, stressz-feldolgozás, a mindennapi fizikai aktívitás növelése, emellett tervezett aerob edzés.

Az otthoni szívbeteg rehabilitáció elvileg kiküszöböli az utazási, az itthontól távolléti, a psychológiai akadályokat. Mérsékelten erős érvek szólnak amellett, hogy egyenértékű az intézetivel. A 65 feletti betegek nem szeretnek az intézeti programokban részt venni. 2005-től próbálták a beteglátogató nővér segítségével az ambuláns rehabilitációt előmozdítani Sinclair és mtsai, ami a kérdőív szerint javította az életminőséget és csökkentette a kórházi újrafelvételt. A további tanulmányok megerősítették az otthoni rehabilitáció hasznosságát és eredményességét. További lehetőség az otthoni betegek ismereteinek bővítése, amira sokkal több időben kerülhet sor, mint az intézeti/ambuláns találkozások alkalmával. Az automatikus tabletta adagoló, mentorálás a hasonló szituációt megélt korábbi betegek segítségével új lehetőség. A betegek fele az otthoni rehabilitációt választaná. Az intézetben megtanultakat kevésbé folytatják otthon, mint az otthon elfogadottakat. Az otthoni program a beteg részéről elmélyedtebb együttműködést, ön-monitorozást kíván, ami tartósabban marad meg. Az otthoni programmal megnövelt terhelési kapacitást otthon jobban megtartják. Ezek mellett a HF-ACTION vizsgálatban azt találták, hogy a szívelégtelen betegek otthoni lelkesedése hamar alábbhagy, a rehabilitációt segítő eszközök otthoni megléte esetén is.

A hibrid rehabilitációra példa, hogy a 18. intézeti alkalom után a 36.-ig otthon folytatták a programban tanultakat – azonban a hatvan évesnél fiatalabbak vettek részt ebben. Most folyik egy tanulmány (MACRO) az idősebbek bevonásával.

A telefonon ismételt hívás közelebb hozza a résztvevőket, kedvező eredményekkel jár mind a teljesítőképesség növekedésére, mind a rizikó faktorok szempontjából és kevés a kihullás. Szaknővér megszabott időben végzi a hívásokat és a regisztrációt.

Az 5 digitális, smartphone, internet-alapú rehabilitáció eddig 12 tanulmány témája. Nehézség, hogy az időseknek csupán a fele rendelkezik smart készülékkel és járatossággal.

Újabb edzésformák bevezetése: aerob interval, high intensity interval, tai-chi, az idegrendszer aktiválása a művészetek segítségével, a zene és tánc, segíti a bent maradást és az eredményeket. A megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenek számára szinte az egyetlen segítség az edzés – még ha többnyire igen idősek is.

A frailty állapot a kardiovaszkuláris betegek felét érinti, és őket nem lehet integrálni a „normál” szívbeteg populáció edzésprogramjába. A nyakláncként viselt érzékelők segíthetnek a távoli rehabilitációban.

Anyagi vonzatok: a MEDICARE az első 11 edzés-találkozásra 25 dollárt fizetett személyenként, ezt követően 175 dollár/alkalom a szervíznek 36 találkozásig – ez volt egy 2016-os program.

Apor Péter dr.




Vissza a Referátumok oldalra


Adatkezelési tájékoztató

Kövessen minket a Facebookon!