A szívbeteg rehabilitációról – Tallózás az irodalomban 2019 végén

Közzététel: 2020. január 2.

Apor Péter dr.
Országos Sportegészségügyi Intézet; Testnevelési Egyetem, Budapest

Az edzésen alapuló szívrehabilitáció 1A szintű javaslat a koronária betegek és szívelégtelenek számára, a nők azonban kissé másként reagálnak, kevésbé nő az aerob kapacitásuk, kevésbé javulnak a szívfunkcióik. A beküldő orvosokat és a nőbetegeket testhezállóbb információkkal és programokkal kell ellátni, a tele/smartphone technikák lehetőségeit és előnyeit ismertetni kell, a betegek szocioökonómiai helyzete és psychés szükségleteik szerint. (1)

A szív-rehabilitációs programok a koronária-eseményen átesettek számára standard teendő, ennek ellenére a betegek harmada sem veszi igénybe és nagy a kimaradás a programokból Massachusettsben is. Úgy gondolták, hogy a Tai Chi vonzóbb lehet a betegek számára és megfelelően javítja az állapotukat. A betegek élvezik a Tai Chi gyakorlatokat, biztonságosnak érzik, egyéb testmozgások végzésére ösztönzi őket, javítja a hangulatukat, a pszichés közérzetüket. (2)

Az edzésen alapuló szív-rehabilitáció a szívelégtelen betegek életminőségét és terhelhetőségét javítja—de érvényes-e ez a szívelégtelenek alcsoportjaira a kor, a nem, a NYHA stádiumok, az ischémiás ok, az ejekciós frakció, a terhelhetőségi kapacitások szerint? 13 tanulmányt találtak 3990 beteggel, 97%ban csökkent ejekciós frakcióval. A terhelhetőség és az életminőség javult a kontrolokkal szemben. Egy év után is a hatperces gyaloglás 21 méterrel jobb volt, a Minnesota Living with HF score 5,9 pontnyit javult. Minden szívelégtelen betegnek fel kell kínálni a rehabilitációt. (3)

A szívinfarktust elszenvedettek közül a csökkent ejekciós frakciójú betegek kockázata nagyobb és ritkábban küldik rehabilitációra őket (Spanyolországban?). Ennek felülvizsgálatát a 2.fázis rehabilitáción átesett postinfarktuszos betegek tercier rehabilitációs központban végzett további foglalkoztatásával végezték, tünet-határolta maximális terheléses tesztet is végezve. A 379 beteg 40,9 százalékának volt 50% alatti ejekciós frakciója, de az edzés mindenkinél növelte a terheléstartamot és a maximális oxigén felvételt, tekintet nélkül az ejekciós frakció mértékére. (4)

Edzésalapú rehabilitáció a szívelégtelen felnőtteken a témája egy Cochrane-áttekintésnek, melynek elődje 2014ben csak a csökkent ejekciós frakciójú (<45%) és főleg férfiakkal, kórházban végzett rehabilitációról számolt be. A 2019-es áttekintés 44 vizsgálat, 5783 résztvevő legalább féléves kíséréséről szól, csökkent vagy megtartott ejekciós frakcióval. A korábbi 33-hoz további 11 új tanulmányt adva is a csökkent ejekciós frakciójú beteg volt a több, de a megtartott ejekciós frakciójú betegről és az otthoni rehabilitációról is egyre több a beszámoló. Az egyéves követésben nincs jelentős különbség a túlélésben a nem-rehabilitáltakkal szemben, de a hosszabb követés a rehabilitáció előnyét mutatja e téren is. Csökken a kórházi újra-felvétel, a szívelégtelenség miatti hospitalizáció, javul az életminőség (Minnesota-kérdőív). A rehabilitáció sok formája létezik továbbra is: kórházi-otthoni, edzésadag különbségek, csak edzés és egyéb programok, csak aerob edzés vagy egyéb is. Adatok kellenének az idősebb, a megtartott ejekciós frakciójú, a nőbetegekről, az otthoni eszközök-segítette rehabilitáció hatásfokáról. (5)

Tíz holland rehabilitációs központ edzésprogrammjai nagy különbségeket mutatnak 700 beteg adatai alapján. Eltérő az aerob edzés intenzitása, tartama. Terheléses vizsgálat 93,7%ban történt, de az edzés intenzitását csak 52,4%ban szabta meg ennek az eredménye. A beküldő diagnózis és az elérendő célok csekély kapcsolatot mutattak az edzéstartammal és intenzitással. (6)

A beültetett kardioverter defibrillátorral (ICD) élők psychológiai problémák, csökkent életminőség-érzés miatt gyakrabban keresik fel az egészségügyi ellátó helyeket, munkahelyi hátrányaik támadnak. A rehabilitációnak erre a kérdésre is ki kell térni. A 2004-2017 között megjelent 8 közlemény 1730 beteg átlag 12 hetes rehabilitációjáról, 8-24 hetes követésükről számolt be. Egy haláleset történt, a komolyabb hátrányos történésekben sem volt különbség az ICD-sek edzést végző és nem végző csoportjai között. Az edzésben is részesülök aerob kapacitása 0,91 ml/kg.perc-cel nagyobb—de ez igen csekély különbség. Antitachykardia pacing, megfelelő sokk, nem megfelelő sokk tekintetében nem volt lényeges különbség az ICD-vel edző és nem edző csoportok között. További vizsgálatok szükségesek e téren. (7)

A pitvarfibrillációval élők rehabilitációs edzéséről Smart és mtsai (8) számoltak be az adatbázisokban fellelhető információk alapján. Kilenc randomizált tanulmány 483 edzett és 476 kontrol személlyel nem mutatott különbséget a halálozásban. A rehabilitáltak életminősége javult (SG-36 mentális és fizikális komponensei), a hatperces gyaloglásteszt 46,9 méter előnyt mutatott, jobbak szívfunkciók, kevesebbek a tünetek a rehabilitáltakon. (8)

Javítja-e a betegek állapotát ha psychológus is részt vesz a rehabilitációban a depresszió, a szorongás, az életminőség, a halálozás szempontjaiból? 22 év irodalmát tekintették át Albus és mtsai, húsz közleményt találtak megfelelőnek 4450 beteggel. A depressziv tünetek csökkenni látszanak, a distress kezelése csökkentette a halálozást, de egyéb kedvező hatást nem lehetett igazolni. E téren keresni kell az optimális beavatkozást. (9)

A koronária betegek hozzátartozóit resuscitáció végzésére (Basic Life Support) képezték ki. Fél év után is még elég járatosságról tettek tanúságot—az alkalmazásra azonban nem került sor a 66 betegen. (10)

A nagyintenzitású interval edzés (HIIT) fő indoka az egyes edzések rövidebb időtartama: ugyanakkora oxigén-felhasználást fele annyi idő alatt lehet elérni, mint a mérsékelt intenzitású folyamatos tréninggel (MICT) és a vaszkuláris funkciókat nagyobb mértékben javítja. A HIIT-et csak a stabil állapotú betegnek szabad ajánlani, az edzés kontrollra azért is szükség van, mert nagy az elhagyási arány. (11)

Szívkatéterezés után mikor kezdhet edzeni a beteg? A PTCA vagy PCI sérülést okoz, artéria dysfunkcióval jár, protrombotikus környezetet jelent, oxidatív-gyulladásos reakciók zajlanak, amelyek 4-12 hét alatt múlnak el. Ez az áttekintés azt sugallja, hogy 2-4 héttel a beavatkozás után kezdjék a rehabilitációs edzéseket, de legyen tekintettel az intenzitás, a tartam, a gyakoriság a beteg korára, a betegsége súlyosságára, a komorbiditásokra. (12)

A talk-teszt („csevely-próba”) jól használható eszköz az intenzitás mérésére, ahol egyéb technika nem áll rendelkezésre. Az indiai szerzők áttekintik a teszt alkalmazását, hasznát a kardiális rehabilitációban az intenzitás mérésére. (13) (Referens javaslata emellett a Borg-féle RPE használata is. Kis gyakorlattal az első és második ventilációs küszöb-intenzitás jól becsülhető ezekkel.)

A modern technika alkalmazásáról szól Duff és mtsai (14) közleménye: a MedFit App fejlesztéséről a jövőben, ami a szívbetegek távoli rehabilitációját, ön-ellátását segíti.

Idézett irodalom:

1.Witvrouwen I, Van Craenenbroeck EM, Abreau A et: Exercise training in women with cardiovascular disease: Differential response and barriers—review and perspective. Eur J Prev Cardiol 2019 Mar:2047487319838221. doi: 10.1177/2047487319838221.

2.Conboy L, Krol J, Tomas J et: Tai Chi for heart attack survivors: qualitative insights. BMJ Support Palliat Care 2019 Apr 4. doi: 10.1136/bmjspcare-2018-001685.

3.Taylor RS, Walker S, Smart NA, Piepoli MF et: Impact of exercise rehabilitation on exercise capacity and quality of life in heart failure: individual participant meta-analysis. J Am Coll Cardiol 2019;73(12):1430-43. doi: 10.1016/J.jacc2018.12.072.

4.Vilela EM, Ladeiras-Lopes R, Ruivo C et: Different outcomes of cardiac rehabilitation programme in functional parameters among myocardial survivors according to ejection fraction. Neth Heart J. 2019 Apr 11. doi: 10.1007/s12471-019-1269-7.

5.Long L, Mordi IR, Bridges C et: Exercise-based cardiac rehabilitation for adults with heart failure. Cochrane Database Syst Rev 2019 Jan;1:CD003331. doi: 10.1002/14651858.CD003331.pub5.

6.Vromen T, Peek N, Abu-Hanna A, Kemps HM: Practice variations in exercise training programs in Dutch cardiac rehabilitation centers: Prospective, observational study. Phys Ther 2019 Mar 99(3):266-75. doi: 10.1093/ptj/pzy140.

7.Nielsen KM, Zwisler AD, Taylor RS et: Exercise-based cardiac rehabilitation for adult patients with an implantable cardioverter defibrillator.Cochrane Database Syst Rev 2019 Feb 12;2:CD011828. doi: 10.1002/14651858.CD011828.

8.Smart NA, King N, Lambert JD et: Exercise-based cardiac rehabilitation improves exercise capacity and health-related quality of life in people with atrial fibrillation: a systematic review and meta-analysis of randomized and non-randomized trials. Open Heart 2018 Dec,5 (2):e000880. doi: 10.1136/openhrt-2018-000880.

9.Albus C, Herrmann-Lingen C, Jensen K et: Additional effects of psychological interventions on subjective and objective outcomes compared with exercise-based cardiac rehabilitation alone in patients with cardiovascular disease: A systematic review and meta-analysis. Eur J Prev Cardiol 2019 Mar 11. doi: 10.1177/2047487319832393.

10.Gonzáles-Salvado V, Abelairas-Gómez C, Gude F et: Targeting relatives: Impact of a cardiac rehabilitation programme including basic life support training on their skills and attitudes. Eur J Prev Cardiol 2019 Feb. doi: 10.1177/21047487319830190.

11.Quindry JC, Franklin BA, Chapman S et: Benefits and risks of high-intensity interval training in patients with coronary artery disease. Am J Cardiol 2019;123(8):1370-77. doi: 10.1016/j.amjcard.2019.01.008.

12.Tryfonos A, Green DJ, Dawson EA: Effect of catheterization on artery function and health: When should patients start exercising following their coronary intervention? Sports Med 2019;49(3):397-416. doi: 10.1007/s40279-019-01055-3.

13.Saini M, Kulandaivelan S, Devi P, Saini V: The talk-test: A costless tool for exercise prescription in Indian cardiac rehabilitation. Indian Heart J 2018 Dec 70 Suppl 3: S466-470. doi: 10.1016/j.ihj.2018.09.009.

14.Duff O, Walsh D, Malone S et: MedFit App, a behavior-changing, theoretically informed mobile app for patient self-management of cardiovascular disease: user-center development. JMIR Form Res 2018 Apr;2(1):e8 doi: 10.2196/formative.9550. (Frissebb közleményt ezzel a névvel nem találtam.

p.apor.md@gmail.com




Vissza a Referátumok oldalra


Adatkezelési tájékoztató

Kövessen minket a Facebookon!