Az olimpiai sportolók rizikó profilja: váratlan és alábecsült kép

Közzététel: 2018. december 15.

F. D’Ascenzi és mtsai: Br J Sports Med 2019;53:37-42. doi: 10.1136/bjsports-2018-099530.

A római Sportorvosi és Sporttudományi Intézetben 2014-2016 között ismételten vizsgáltak 1190 elit, 15-45 éves válogatott sportolót, akik 28 sportágban versenyeznek: technikaiban 21%, erősportokban 18%, kevert igényűekben 33%, állóképességiekben 28%. Csípőkörfogatot mértek és testösszetételt bioimpedancia-műszerrel. Biciklin maximális terhelést végeztek a 12 elvezetéses EKG és a 2-D echokardiográfia után. Rizikó faktornak tekintették a dohányzást (napi egy cigaretta is!), a 80, illetve 94 cm feletti haskörfogatot, a családban 55, illetve 65 éves (nő) alatti kardiovaszkuláris halálozást, a 140/90 Hgmm és e feletti nyugalmi vérnyomást, cukoranyagcserezavart: 126 mg/dl (7 mmol/l) feletti éhomi vércukor vagy antidiabetikus gyógyszer szedését, dyslipidémiát: 115 mg/dl (3,3mmol/l) és e feletti LDL-koleszterint. Három korcsoportot: 15-20, 21-29 és 30-45 éveseket elemeztek elkülönülten. Dyslipidémiát 32%-ban, hasbőséget 25%-ban, pozitív családtörténetet 18%-ban, dohányzást 8%-ban, hypertóniát 3,8%-ban, hyperglikémiát 0,3%-ban találtak. Az összes sportoló 40 százalékánál nem volt eltérés – ők főleg az állóképességi sportokat űzik. 39%-nál legfeljebb egy rizikófaktort találtak, míg 3,7%-nál volt 3 vagy 4 rizikótényező. A korral nőnek a lipidértékek, magasabb a vércukor, alacsonyabb a HDL-koleszterin. A kor, a BMI és a testzsír a kardiális rizikó független jelzői ebben a populációban is. Az állóképességi sportokban alig láttak veszélyeztetett atlétát, a többi sportág képviselőit érintő nagyobb kockázat az életvitel javításával csökkenthető.

Apor Péter dr.




Vissza a Referátumok oldalra


Adatkezelési tájékoztató

Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!