A járássebesség, az ötszöri felállás-leülés és a markolóerő teszt megbízhatósága és érzékenysége a szívbeteg rehabilitációban

Közzététel: 2018. augusztus 28.

Reliability and responsiveness of gait speed, five times to stand, and hand grip strengt for patients in cardiac rehabilitation
Puthoff M.L. és Saskowski D. Cardiopulm Phys Ther J 2013, 24 (1):31-37.

A szívbetegek rehabilitációja során nem szoktak törődni a betegek funkcionális állapotával, az útmutatók nem adnak erre információt, holott a 60 feletti, idősebb betegek hiányosságokkal élhetnek az izomerő, az egyensúlyozás képessége, a fizikai teljesítőképesség terén, amelyek hátráltatják a gyógyulásukat. A szívbetegek markolóerejéről korábban normatív adatokat közöltek Mroszczyk-McDonald és mtsai (2007).

Az átlagosan 68,7 (8,8) éves 49 beteg – 29 a 2. fázisban, 20 a rehabilitáció 3. fázisában volt – egy napon kétszer teljesítette a teszteket. A Szerzők azzal védik ezt a szervezést, hogy ha egy hét telt volna el a két mérés között, ez alatt a gyógyulási folyamat befolyásolta volna az eredményeket – így viszont megkapták a „minimálisan detektálható változást”, vagyis hogy mekkora eltérés jelent valódi változást. A járássebességet hatméteres „pályán”, a középső 4 méteren mérték stopperrel (mások fénykapuval) kétszer, botot használhattak a betegek. Az ötszöri felállás-leülés ideje – a karok segítsége nélkül, karfa nélküli székből – az alsóvégtag erejére és az egyensúlyérzékre utal, az elesésre hajlamosságot is jelezheti. A markolóerőt dinamométerrel mindkét kézzel megmérték. Káros mellékhatás nem történt.

Az eredmények az első és a második mérés során, átlag és SD: gyaloglási sebesség 1,10 (0,27) és 1,14 (0,29) m/mp. ötszöri felállás: 12,3 (3,12) és 11,8 (2,92) mp; jobbkéz markolóerő 29,3(10,8) és balkéz markolóerő 27,3 (11,1) kg.

A tesztek rövid idő alatt elvégezhetők, olcsók, és megbízható információt adnak a funkcionális állapotról, annak változásáról.

Mroszczyk-McDonald Am Savage PD, Sdes PA: Handgrip strength in cardiac rehabilitation: normative values, interaction with physical function, and response training. J Cardiopulm Rehabil Prev 2007;27(5):298-302.

Apor Péter dr.




Vissza a Referátumok oldalra


Adatkezelési tájékoztató

Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!