A fizikai aktivitás rutin megítélése és szorgalmazása az egészségügyi ellátásban: az Amerikai Szív Társaság (AHA) tudományos állásfoglalása

Közzététel: 2018. augusztus 28.

Routine asssessment and promotion of physical activity in healthcare settings: a scientific statement from the American Heart Association
Filipe Lobello és 11 munkatársa (AHA Phys Act Committee). Circulation 2018, 137:e495-522.

Az állásfoglalás lényege, hogy rendszert kell váltani a fizikai aktivitással elkerülhető megbetegedések csökkentésére. Az egészségügyet ellátó személyek nem maradhatnak magukra: összefogás, együtt munkálkodás kell mindazokkal, akik ebben közreműködhetnek. A fizikai aktivitás több mint negyven megbetegedés elkerülésében, a következmények csökkentésében jelentős szerepet képes betölteni – mégsem használjuk eléggé. A kardiovaszkuláris, a metabolikus betegségek, osteoporosis, Alzheimer, rák, depressziós arthritis, kövérség stb. a „kihagyott helyzetek”. A betegekkel jobban meg kell értetni ezt, validált módszerekkel, elektronikus adatkezeléssel, speciális konzultációk lehetőségével. A fizikai aktivitás alapvető életjel. Ha a hatásmechanizmust még nem is ismerjük a részletekben, erős evidenciák igazolják a preventív és gyógyító hatását. A Circulation 2013;128:2259-79 közölte a korábbi állásfoglalást a fizikai aktivitás elősegítésére, a neurológiai betegségekre vonatkozóan a Stroke 2014;45:2532-53. A beteg fizikai aktivitásának rutinszerű megállapítása az orvos feljegyzésében elsősorban kérdőíveken alapul. A közlemény 14 kérdőívet hasonlít össze. A Rapid Assessment of Physical Activity-t ítélték erre a legjobbnak, de az 1 és 2 kérdést tartalmazó Physical Activity Vital Sign és az Exercise Vital Sign (Br J Sports Med 2011;45:203-8) is használható lenne, beépítve az orvosi ellátás folyamába.

Segíthetik az aktivitásmérését a testen viselhető készülékek, app-ok. 23 ilyenből a Fitbit Zip és a Fitbit One a legjobb – írja a cikk. Problémák, hogy a guideline-ok által javasolt mozgáshoz nem illeszkednek, nincs elektronikus regisztráció, és hogyan is épülhetnek be az orvosi rutin ellátásba. A betegek nagyrésze túlságosnak megterhelőnek véli a javasolt testmozgást – de a motivált személyeknek reális programot kell adni. Egyetlen intervenció általában nem old meg semmit, ezért egybehangolt, sokoldalú stratégia kell az inaktivitásból kimozdításhoz. Ez az exercise professzionistákkal kiépítendő szoros koordinációval megvalósítható. Egy beszélgetés az orvossal kevés – az inaktívakat a javasolt aktivitás teljesítéséig eljuttatni egy év alatt 12 találkozásra van szükség. (Az alkoholizációról lemondatáshoz 9,1, a dohányzás elhagyásához 14 találkozás kell.) A betegek gyakran megkérdezik, hogy az Alheimer elkerüléséhez Sodoku vagy melyik játék a legjobb? – a válasz: gyalogoljon 30 percet lendületesen és akkor bármelyik. A leginkább meggyőző a beteg számára, ha az orvos is aktív és fitt.

Referens megjegyzése: Minden orvosi vizitnél regisztrálni kellene a fizikai aktivitás mértékét, egyszerű kérdésre adott válasszal. Pl. végez-e bármilyen testmozgást a házi munkákon kívül? – Ha igen, rövid részletezés. Sokkal többet mond(ana) a fittség mértéke, a VO2max – a teljesítményből becsülve pl. a hatperces gyaloglás teszttel – vagy a több rizikójú/tünetes betegnél EKG és vérnyomás monitorozásos ergometriával. (Kéttagú vizsgáló csapat óránként 3-4 fittség-vizsgálatot képes elvégezni. (Fittség Vizsgálat és Tanácsadás: Orv Hetilap 1989; 130:1039-43) Ez sem az egészségügyi dolga lenne, hanem a közeli sportlétesítményben (motorikus tesztek) és néhány ergometriára is alkalmas sport/egészségügyi létesítményben lehetne „megrendelni”. Az események utáni rehabilitáció intézeti formáinak szorgalmazása mellett az ambuláns rehabilitációt kellene megoldani. Ezekhez a feladatokhoz hazánkban több száz kiképzett, alkalmas személy van felkészítve: gyógytornászok, humán kineziológusok, fitness instruktorok – az egészségügy a megrendelő pozícióban lehetne. Pilot-study-k mutathatnák e rendszerek működőképességét. Mérlegelendő a jobb/javuló fittség jutalmazása – hiszen az ilyen személy kevesebb egészségügyi kiadásra szorul, és a munkavégző képessége stabilabb.

Apor Péter dr.




Vissza a Referátumok oldalra


Adatkezelési tájékoztató

Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!