A csúcs oxigénfelvétel referencia értékei

Közzététel: 2018. július 6.

Referenzwerte für die maximale Sauerstoffaufnahme: Querschnittsanalysen von Fahrrad-Spiroergometrien aus dem Prevention First Register
Rapp D és mtsai (Saarland University, Homburg/Saar. Levelezés: Dr med Joannes Scholl; scholl@preventionsfirs.de): Dtsch Ztschr. Sportmed. 2018;69(6):199-205.

A kardiorespiratórikus fittség erős, független és változtatható rizikótényező legalább harminc betegségben, köztük a szív-ér betegségekben, a diabetesben, neopláziákban. Az életkor és nemek szerinti aerob kapacitás „normálértékek” ezek ellenére nem szerepelnek a Framingham study, az European SCORE, a JBS3, a PROCAM mért mutatói között. A fittség mérésének arany standardja a gázcsere-mérés (spiroergometria) a maximálisig fokozott futószalag, kerékpár, evezőspad terhelés során.

A használt referencia („kell-„) értékek közül a Cooper-Klinika klienseinek futószalagon mért teljesítménye (Balke protokol) alapján számított VO2max (ACSM Guidelines for Exercise Testing and Prescriptions, 214), egy frissebb áttekintés (Expert Rev Cardiovasc Ther 2014;12:1439-53) foglalja össze az 1980-90-es évek adatait.

A német magánbetegek ambuláns ellátását szolgáló hálózat 2001-2015 között a 21-83 éves betegek elektromosan fékezett kerékpáron teljesített, a maximálisig emelkedő terhelése során a Ganshorn PowerCube rendszerrel mért gázcsere adataiból számították a „normál” értékeket. A „maximális” terhelés kritériumai: 8 mmol/l feletti laktátszint; 1,1 feletti Respirációs Kvociens; 90% feletti maximális pulzusszám (208-0,7xévek).

Összesen 10.090, (6462 férfi és 3628 nő), egészségesnek mondott/talált, átlagosan 46 éves személy csúcs-oxigén felvétele 35 illetve 29 ml/kg.perc, a hatvanas éveikre 26 illetve 22 –re csökkent (szóródásokat feltüntető grafikus ábrázolás).

(A cikk másodközlés, az eredeti a BMJ Open 2018;8:e018697. doi: 10.1136/bmjopen-2017-018697 helyen olvasható. A Dtsch Ztschr Sportmed elérhető a www.germanjournalsportmedicine.de; www.zeitschrift-sportmedizin helyeken. A lapszám további cikkei a koronária betegek nagyintenzitású interval edzéséről szólnak.)

A fittség mértéke mint a megbetegedések rizikóját befolyásoló tényező. Akadémiai Kiadó 2012—A fizikai aktivitás és/vagy fittség mértéke a kardiovaszkuláris kockázat besorolást módosító tényező. Orv Hetil 2004;145:1801-1804.)

Apor Péter dr.




Vissza a Referátumok oldalra


Adatkezelési tájékoztató

Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!