A pszichológiai kérdésekről
Milyen pszichológiai tényezők állhatnak a szívbetegség hátterében?
A rossz szociális körülmények, a támogató kapcsolatok hiánya és a tartósan fennálló vagy gyakran visszatérő depressziós hangulat a koszorúér-betegség kockázatát növeli. Ezek a tényezők részben a tartós stressz, részben az életmód – mozgásszegénység, egészségtelen táplálkozás, dohányzás – által járulnak hozzá a koszorúerek megbetegedéséhez.
Hogyan kezelhető a stressz?
Az, hogy életünkben mennyi stresszt élünk át, részben körülményeinken, részben saját magunkon múlik. Ha mindennapjainkban tudatosan figyelünk a stresszel összefüggő testi-lelki jelzésekre, hatékony stresszkezelő stratégiákat alakíthatunk ki: jobban átgondolhatjuk, megtervezhetjük napjainkat, odafigyelhetünk az időnkénti ellazításra, pihenésre. Változtathatunk gondolkodásunkon, például túlzott elvárásainkon is. Ma már egyre több kardiológiai rehabilitációs intézményben van lehetőség stresszkezelő programokban történő részvételre.
Milyen pszichológiai változások alakulnak ki a szívbetegség következtében?
A szív életfontosságú szervünk, aminek megbetegedése jelentős stresszt okoz. Egy váratlan, súlyos szívbetegség első napjaiban a szorongás gyakori probléma. A betegség jelentős változásokat okozhat az életben, ami alkalmazkodási nehézségekhez, érzelmi túlterhelődéshez vezethet. Ennek tünetei lehetnek például az aggodalom, idegesség, nyugtalanság, csalódottság, alvászavar, rágódás, sírás, melyek egy idő után elmúlnak. Ha a rossz lelkiállapot hosszabb idő alatt sem rendeződik, rosszabbodik, vagy már a mindennapokban is érezhető nehézségeket okoz, beszélje ezt meg az Ön számára fontos emberekkel. Ha társai támogatása nem hoz változást, indokolt lehet szakember segítségét kérnie, mert valószínűleg valamilyen szorongásos vagy depressziós zavar alakult ki Önnél. Depresszióra utalnak az alábbi tünetek: nyomott/szomorú hangulat, ingerlékenység, érdektelenség, örömtelenség, fáradékonyság, koncentrációs nehézségek, önvádlás, csökkent önértékelés, az alvás és az étvágy zavar. Szorongásra utalnak az alábbi tünetek: állandó idegesség, remegés, testi feszültség, izzadás, kábultság, szívdobogás; azon helyzetek, tevékenységek kerülése, melyek szorongást válthatnak ki. Ezek a lelki problémák alapvetően jól kezelhetők.
A rossz szociális körülmények, a támogató kapcsolatok hiánya és a tartósan fennálló vagy gyakran visszatérő depressziós hangulat a koszorúér-betegség kockázatát növeli. Ezek a tényezők részben a tartós stressz, részben az életmód – mozgásszegénység, egészségtelen táplálkozás, dohányzás – által járulnak hozzá a koszorúerek megbetegedéséhez.
Hogyan kezelhető a stressz?
Az, hogy életünkben mennyi stresszt élünk át, részben körülményeinken, részben saját magunkon múlik. Ha mindennapjainkban tudatosan figyelünk a stresszel összefüggő testi-lelki jelzésekre, hatékony stresszkezelő stratégiákat alakíthatunk ki: jobban átgondolhatjuk, megtervezhetjük napjainkat, odafigyelhetünk az időnkénti ellazításra, pihenésre. Változtathatunk gondolkodásunkon, például túlzott elvárásainkon is. Ma már egyre több kardiológiai rehabilitációs intézményben van lehetőség stresszkezelő programokban történő részvételre.
Milyen pszichológiai változások alakulnak ki a szívbetegség következtében?
A szív életfontosságú szervünk, aminek megbetegedése jelentős stresszt okoz. Egy váratlan, súlyos szívbetegség első napjaiban a szorongás gyakori probléma. A betegség jelentős változásokat okozhat az életben, ami alkalmazkodási nehézségekhez, érzelmi túlterhelődéshez vezethet. Ennek tünetei lehetnek például az aggodalom, idegesség, nyugtalanság, csalódottság, alvászavar, rágódás, sírás, melyek egy idő után elmúlnak. Ha a rossz lelkiállapot hosszabb idő alatt sem rendeződik, rosszabbodik, vagy már a mindennapokban is érezhető nehézségeket okoz, beszélje ezt meg az Ön számára fontos emberekkel. Ha társai támogatása nem hoz változást, indokolt lehet szakember segítségét kérnie, mert valószínűleg valamilyen szorongásos vagy depressziós zavar alakult ki Önnél. Depresszióra utalnak az alábbi tünetek: nyomott/szomorú hangulat, ingerlékenység, érdektelenség, örömtelenség, fáradékonyság, koncentrációs nehézségek, önvádlás, csökkent önértékelés, az alvás és az étvágy zavar. Szorongásra utalnak az alábbi tünetek: állandó idegesség, remegés, testi feszültség, izzadás, kábultság, szívdobogás; azon helyzetek, tevékenységek kerülése, melyek szorongást válthatnak ki. Ezek a lelki problémák alapvetően jól kezelhetők.
