A mozgásérzékelőkről – 2020 jan 28

Közzététel: 2020. február 12.

Apor Péter dr.
Országos Sportegészségügyi Intézet; Testnevelési Egyetem
Budapest

Általános áttekintést Bassett és mtsai közleménye ad: az 1900-as évektől a rugós-karos lépésszámlálók, 1995 után digitális kijelzés, majd 2010 óta az „activity trackers” privát használata röppentette a témát az égbe. Számos előnye van a használatuknak, de nagy a biológiai variabilitás, a legalább 3-7 napos mérés ad objektív képet, sokféle elhelyezést javasolnak a testen. A lépésszám és az egészség-mutatók között számos kapcsolatot találtak, több hosszútávú vizsgálat folyt e témában, amelyek segítenek pontosítani a mérésmódot és a kapcsolatot. Az inaktív egyéneket a lépésszámláló viselése több mozgásra, napi 2500 lépésre serkenti (ideális a napi tízezer lépés). Ha majd kiegyezés születik a testen elhelyezésről, a protokollokról, kialakulnak standardok, jó segédeszközökké válnak a mozgásérzékelők. (1)

Az „áttekintések áttekintése” olvasható Dowd és mtsai tollából, amely általánosságokat fogalmaz meg, konkrét eszköz- vagy mérésmód megnevezése nélkül, érintve a szívfrekvencia-monitorozást, a mozgásérzékelőket, pedométereket, kérdőíveket, naplót. (2)

Nem a nyugalomban töltött idő mérése a mozgásérzékelők kifejlesztőinek elsődleges szándéka, de az egészség szempontjából fontos információ az inaktívitással telt idő. Két PiezoRx pedométert, 1-1 Actical, SctivPAL, Fitbit Flex-et viselt 35, 11-69éves személy legalább egy óra hosszan, feljegyezve az időpontot. A PiezoRx 716 perc/nap, az Actical 694, az ActicPal 475, a FitBit Flex 531 percet mutatott. Az állással töltött idő adta ennek nagyrészét. A PiezoRx és az Actial azonos érzékenységű eszközök. (3)

Negyvenhárom középkorú férfi futószalagon 2,4-7,2 km/ó sebességtartományban gyalogolt, kézi lépésszámlálás mellett négy PiezoRX monitort, egy ActiGraph GT3X-e, egy OMRON HJ-320 pedométert viseltek. A PiezoRX-mérésszám 2,2% eltéréssel korrelált a kézzel mért lépésszám-értékkel, az Actigraph 15,9%-os, az Omron 15,0%-os hibával regisztrált. A testmagassággal korrigált érték még pontosabb.(4)

A NIL-1000 pedométer és az ActiGraph GT3X a 30 perces exergame foglalkozás alatt, 18 héten át minden második napon alkalmazva az átlagosan 8,4 éves gyerekeken a nyugalmi, a könnyű és a közepes-lendületes testmozgás megítélésében alacsony megbízhatósággal adtak információt. A lépésszám és a közepes-élénk testmozgás nagyon alacsony korrelációt mutatott. (5)

A terhesség és az azt követő időben a fizikai aktivitás sok előnnyel jár. 33 nő a terhesség 21-33. hete között majd 21 héttel a szülés után terheléses oxgén-felvétel mérésen esett át, akcelero- és pedométereket viseltek. Közepes-erős megbízhatóságúnak ítélték a mozgásérzékelők által adott információkat Conway MR és mtsai (6)

A mozgás (lépés) érzékelőket főleg fitness-wellness használatra tervezték, a lassú járássebességeket vajon jól mérik-e? A Fitbit Surge (FS), a Fictbit Charge HR (FC), Microsoft Band 2 (MB) és A&C 101NCF Activity Monitor (A&C) együttesét a 2, 4, 4,5 és 5,5 km/ó járássebességen összehasonlították, futópadon 2-2 mérés, 100-100 lépést mérve. A Mean Average Percentage Error -8, -6 az FS, 115 és 0 az MB, 7 és 21% a FC, -53 és 1% az AD-ben. A legkevésbbé pontos a 2 km/ó sebességnél volt a mérés, 53%kal is alábecsülték az eszközök. Az MB és AD volt a legpontosabb, 2%kal jelzett nagyobb sebességet 4 km/ó-nál. A lassan járó betegeken ezek az eszközöt nem becsülik helyesen a sebességet, de a „normális’-lendületes: 4-6 km/ó sebességnél kisebb a hiba. (7).

Az agyvérzés, juvenilis arthritis miatt mozgásukban korlátozott gyermekek fizikai aktívitását –öt tanulmány tanúságaként – gyenge validitással és gyenge-jó pontossággal tükrözték a kérdőívek és aktivitás-naplók, míg az aktivitás monitorok – akcelerométerek, pedométerek – jó-nagyon jó pontossággal egyeztek a tényleges motorikus teljesítménnyel. (8)

Egy újabb kérdőív: a Global Physical Activity Questionnaire (GPAQ) alkalmazásának szisztémás áttekintése 26 közlemény alapján, a 15-79 éves korosztályban a mozgásérzékelőkkel összevetve gyenge-elfogadható korrelációt mutat, a néhányhetes és néhány hónapos ismétlés jól korrelált. Szigorúbb vizsgálatok mutathatják meg a használat előnyeit és gyengeségeit. (9)

Az egyhetes fizikai aktivitás kérdőívvel történő megítélésére három kérdőívet hasonlítottak össze 78 spanyol serdülőn, akik egy hétig pedométert viseltek. A Weekly Activity Checklist (WAC), a One Week Recall és a Godin-Shephard Leisure Time Exercise Questionnaire közül a WAC bizonyult a pedométeres értékekhez legközelebb álló információ-adónak, de a becsült aerob kapacitással gyenge kapcsolatot adott. (10)

Tunéziai túlsúlyos fiatalok pedométerrel mért aktivitását és az IPAQ tunéziai változatát hasonlították össze. A lendületes mozgásokat és a gyaloglást elég jól tükrözte a pedométer, a kisebb intenzitású mozgásokat kevésbé. (11)

Irodalom:

1.Bassett D R, Toth L P, LaMunion SR et: Step counting: A review of measurement considerations and health-related applications. Sports Med 2017;47(7):1303-15. PMID: 28005190.

2.Dowd K P, Szeklicki R, Minetto MA et: A systematic literatura review of reviewers on techniques for physical activity measurement in adults: A DEDIPAC study. Int J Behav Nutr Phys Act 2018;15(1):15. PMID: 29422051.

3.Donahoe K, MacDonald DI, Tremblay MS, Saunders TJ: Validation of PiezoRx pedometer derived sedentary time. Int J Exerc Sci 21018;11(7):552-560. PMID: 29997741

4.O’Brien MW, Wolcik WR, Fowles JR: Medical-grade physical activity monitoring for measuring step count and moderate-to-vigorous physical activity: validity and reliability study. JMIR Mhealth, 2018;6(9): e10706. PMID: 30185406.

5.Zeng N, Gao X, Liu Y et: Reliability of using motion sensors to measure children,s physical activity levels in exergaming. J Clin Med 2018;7(5): PMID: 29724038.

6.Conway MR, Marshall MR, Schlaff RA et: Physical activity device reliability and validity during pregnancy and postpartum. Med Sci Sport Exerc 2018;50(3):617-23. PMID: 29077641.

7.Tophoj K H, Peterson M G, Sarbye C et: Validity and reliability evaluation of four commercial activity trackers step counting perfermance. Telemed J E Health 2018 , 24(9):669-77. PMID: 29303680.

8.White L, Volfson Z, Faulknrer G, Arbour-Nicitopoulos: Reliability and validity of physical activity instruments used in children and youth with physical disabilities: A systematic review. Pediatr Exerc Sci 2016;28(2):240.263. PMID: 26695088.

9.Keating XD, Zhou K, Liu X et: Reliability and concurrent validity of Global Physical Activity Questionnaire (GPAQ): A systematic review. Int J Environ Res Public Health 2019;16(21): PMID: 31717742.

10.Carral. H M C, Ballesteros JL, Pérez CA, Morono MBM: Analysis of the reliability and validity of three self-report questionnaires to assess physical activity among Spanish adolescents. Gac Sanit 2016;30(5):333-8. PMID: 27318881.

11.Regaieg S, Charfi N, Yaich S et: The reliability and concurrent validity of a modified version of the International Physical Activity Questionnaire for adolescents (IPAQ-A) in Tunisian overweight and obese youth. Med Princ Pract 2016;25(3):227-32.




Vissza a Referátumok oldalra


Adatkezelési tájékoztató

Kövessen minket a Facebookon!