Nem egyformán hat a fizikai terhelés a fittségre

Közzététel: 2020. február 12.

Precision exercise medicine: understanding exercise response variability
Ross R, Goodpaster BH, Koch LG és mtsai. Lev: Dr. Claude Bouchard, Baton Rouge, Luisiana; E-mail: claude.bouchard@pbrc.edu): Br J Sports Med 2019;Febr. doi: 10.1136/bjsports.2018-100328.

A „mindenkinek ajánlott” fizikai aktivitás heti legalább 150 perc összegyűjtése – ez azonban nagyon különböző eredményt hoz. A fittség (aerob kapacitás, maximális oxigén felvevő képesség) legalább annyira jósló erejű faktor, mint a hagyományos rizikó tényezők, mind a betegségek, mind az össz-, méginkább a kardiorespiratorikus halálozás tekintetében. Egy adott edzésre az egyének fittsége 0-50%ban különbözött, amit egy- és kétpetéjű iker-vizsgálatok és szelektíven tenyésztett állatokon végzett kisérletek demonstráltak. A maximális edzhetőség és az edzésválasz mértéke tekintetében. 2017-ben egy szakértő csoport ült össze Baton Rougeban ennek megtárgyalására. A monozygota ikrek és a szűk családi körhöz tartozók bevonásával, kontrol csoport nélkül jelentős szóródás mutatkozott. Ha ezek nem-genetikai biológiai okból, méréshibából vagy napi ingadozásból fakadnak, akkor nem lehet különbség a szoros családtagok és mások között. Az eredmény nem random oszlik meg – de itt éppen 30-60 százalékban családi meghatározottságról tanúskodnak az adatok. A HERITAGE Family Study is ezt támasztja alá (Sarzynski et 2017). Az ilyen vizsgálatokban vagy az edzéshatást mérik a kontrollcsoporttal szemben, vagy a terhelhetőség szempontjából kitenyésztett és a vizsgálatokban használt tíz törzs valamelyikének edzés-válaszát mérik a rosszul reagálókkal szemben. A humán tanulmányok 50 százalékra teszik az örökölhetőséget az edzésválaszra, de a maximálist közelítő edzésre adandó válaszra nincs tanulmány – kivéve a sportoló szülők sportoló gyerekeit, de statisztika róluk sem készült. A rágcsálókkal végzett edzéstanulmányok négyszeres különbséget mutattak a különböző törzsek edzésre adott válasza között. Szelektív tenyésztéssel az edzésre jól reagálók 2,2 perces teljesítmény csökkenéssel vagy 8.6 perc javulással válaszoltak az edzésre. A genetikailag vegyes törzsek a nyolchetes edzésre átlagosan 140 méter futás kapacitás növekedéssel válaszoltak, -339-+627 méter közötti szóródással, a „rosszul reagálók” teljesítménye csökkent 65 méterrel, a „jól reagálóké” 223 méterrel nőtt. A nőstény patkányok nagyobb mértékben edzhetők. Hasonló a szívműködésben mutatott különbség. A humán edzés-alkalmazkodás vizsgálat alapelve, hogy kalória-alapon standardizált terhelést kapjanak a csoportok. Már ez is okozhat problémát, mivel az intenzitás és tartam különbözhet, ennek megfelelően az energiaigény is. Az edzés folyhat azonos munkapulzussal – így egyre kevésbé lesz „intenzív”, a hiányzás is befolyásolhatja az eredményt. A „végelszámolásnál” mekkora különbséget minősítünk a variabilitást meghaladónak? Ez összeadódhat a technikai hibával is. Az eddigi nyolc, 20 hetestől két hónapig tartó edzés-tanulmányban a kardiorespiratórikus edzésválasz -33% és +118% között volt. Azt sem tudjuk, hogy megismételhető-e ez az edzésválasz ugyanazon személyekkel. Táblázatban foglalták össze a Szerzők a kutatási tervet az edzéshatás lemérésére, amit – és az ezt követő tanácsokat, valamint a 71 idézett irodalom tanulmányozását – az e témával foglalkozók figyelmébe ajánlja a Referens:

Apor Péter dr.

Sarzynski MA, Ghost S, Bouchard C: Genomic and transcriptomic predictors of response level to endurance exercise training. J Physiol 2017;595:2931-9.




Vissza a Referátumok oldalra


Adatkezelési tájékoztató

Kövessen minket a Facebookon!