A genetikai tesztelés jelentősége a sportolókon

Közzététel: 2020. február 22.

Utiliy of genetic testing in athletes
Gray B, Semsarian Chr. (Agnes Ginges Centre of Cardiology, New South Wales, Australia. Email: belinda.gray@sydney.edu.au): Clinical Cardiology 2020;1-6.

A 35 év alatti populációban a sportolók hirtelen szívhalála 1-7 per százezer személy nagyságrendben fordul elő. A nagy terheléshez alkalmazkodás sok hasonló folyamatot jelent, amelyek a kóros állapot jellemzői, így például a QT távolság az állóképességi edzést végzőkön meghosszabbodhat, a bal kamra fala megvastagodik és a kamrák tágulhatnak, amely jeleket el kell különíteni a kardiomyopátiától, a chanellopátiáktól. Az utóbbi 30 évben a genetika sokat fejlődött: a dilatált kardiomyopátia esetében 20-30%, a hosszú QT esetében 70% a gén-háttér, így a családtagok akár 50%-ban érintettek lehetnek. A 35 év alatti bal kamrai kardiomyopátia, a jobb kamrai aritmogén és a dilatatív kardiomyopátiák, a hosszú-QT, a katecholaminerg polymorf kamrai tachykardia, a Brugada szindróma genetikai háttere már diagnosztizálható, és ez az elsőfokú családtagok életének védelmét is szolgálja.

A technológia sokat fejlődött, a többnyire autoszomális domináns öröklődés jól megállapítható, csak a pozitívakat kell kontrollálni. A diagnosztikus, a prognosztikus, a terápiás használhatóság a LQTS esetén +++, az ACM esetén 2-3+, a CPVT-ben +++/+, a HCMben egy-két++ (Pelliccia et: Eur Heart J 2019;40:19-33.) A Brugada szindróma esetén csak 20% a pozitivitás, a LQTS-ben 70% körüli a 480 msec feletti QT esetén. A LQTS genetikai altípusai különböző kezelési stratégiákat igényelnek az eltérő prognózis miatt is (J Am Coll Cardiol 21018, 71:1663-71.) Előbb a klinikai kivizsgálás, majd utána a genetika a helyes sorrend, kivéve ha egyértelmű a családi terheltség, és akkor is csak azokat a géneket érdemes vizsgálni, amelyek bizonyítottan erős kapcsolatban vannak a klinikai képpel – költség és aggodalom-kímélet okán. A döntésben a felelősség-megosztás elvét vallják. A LOTS becsült gyakorisága 1:2000, kizárandó a gyógyszerek és elektrolit zavar-okozta QT megnyúlás (Heart Rhythm 2013;10:1932-63.) A 480 msec feletti QT esetében mindenképpen indokolt a genetikai vizsgálat, ha tünetmentes is. A nagy kamratömeg, nagy vagus-tónus esetén késhet a repolarizáció, de 500 msec feletti QT biztosan kóros. 17 gént ismernek, de az esetek 90 százalékát 3 genotípus adja. Bizonyos genotípus esetén (LOT1) az úszás során, a LOT2vel a nagy zaj/riasztó, LOT3-mal az alvás vált ki kamrai aritmiát. A LOT1-ben a bétablokkoló nadolol, a LOT3-ben a mexilitén a hatásos. A genotípusok bizonyos prognosztikai különbséget is jeleznek: 460 msec feletti QT és LQT1 öt éven belül 1% alatti rizikót jelent bétablokkoló nélkül is, míg 550msec QTc-vel a LQT2 és 3 esetén 9% feletti az esély az aritmiára.

A katecholaminerg polymorf kamrai tachykardia (CPVT) előfordulása 1: tízezer, típusosan a terheléses adrenalinémia indítja, normális szív-morfológia mellett. A diagnózist a terheléses vizsgálat biztosítja. Az esetek 60 százalékában a ryanodin receptor (RYR2) vagy más, kalcium-kezelő gének, mint a calsequestrin (CaSQ2) recesszív formái mutathatók ki, strukturálisan ép szíven.

Az aritmogén kardiomyopátia esernyője alá kerültek a nem-valvuláris, nem-ischémiás, nem hypertenzív szívműködési zavarok, genetikus, gyulladásos, szisztémás folyamatok részeként, amelyek kulcstünete az aritmia. Az aritmogén jobb kamrai kardiomopátia (ARVC) a zászlóshajó, melyet a kamrafal fibrózus-zsíros foltjai jellemeznek – átfedés lehet a dilatatív kardiomyopátiával. Az ARVC-t a dezmoszómális gének mutációja okoz, előzetes tünetek nélkül is okoz hirtelen halált a sportolás közben. A fiziológiás jobb kamrai alkalmazkodástól elkülöníti a szinkope, a családi előfordulás, sok VES (8 >ezer/24 óra),fenntartott kamrai aritmia, a CMR heget jelezhet – ezek fennállása miatt a genetikai vizsgálat indokolt. Sok a genotyp-pozitív – kezdetben fenotyp negatív személy, akiken később kialakul az életveszélyes aritmia – ezeket el kell tanácsolni a versenysportolástól.

A hypertrófiás kardiomyopátiát az aorta stenózis vagy hypertónia nélkül is vastag kamrafal jellemzi: a 13-16 mm-es septum esetén inferolaterális T-hullám, családi előfordulás, aszimmetrikus kamrahypertrófia, heg jele (gadolinium-), terhelésre hypertenzív válasz a genetikai vizsgálatot sugallja. A sarcomer akcióképes génjének variánsa: PRKAG2 meghatározás indokolt. A T-inverzió az inferolaterális elvezetésekben a fehér sportolókon kardiomyopátia jele lehet, de a genetika csak 14%-ban pozitív. A problémakör sokoldalúsága miatt a kardiológiában is járatos genetikus bevonása indokolt ezekben az állapotokban.

Apor Péter dr.




Vissza a Referátumok oldalra


Adatkezelési tájékoztató

Kövessen minket a Facebookon!