Szívbeteg rehabilitáció Amerikában – kollázs 2020. február

Közzététel: 2020. február 8.

Lavie és mtsai 2016-ban arról írtak, hogy az amerikai rehabilitációs szolgáltatás (12 héten át heti 3 alkalom) a testmozgás, a diéta, a dohányzás, a psychés vezetés tekintetében nem elegendő, a betegek fele sem veszi igénybe, olykor hónapok telnek el a kórházi kezelés és a program között. Automatikusan kellene mindenkit küldeni, az új technológiák segítségével az otthoni, a távoli rehabilitáció szélesítésére kellene törekedni az egészséges életstílus (Healthy Lifestyle) minél szélesebb és stabilabb elterjesztés érdekében — ennek fontosságát hangsúlyozta Arena R. is a PCI-k kapcsán (2015) . Korábban infarktus, koronária intervenció, szívműtétek, újabban a krónikus stabil szívelégtelenség is indok. Az 1980-as években 20-25 százalékos halálozás-csökkenésről számoltak be, újabban csak 4-9%-kal kisebb a nem-rehabilitált kontrollokkal szemben a rehabilitáltak halálozási aránya — amit az egyre hatásosabb gyógyszeres kezelés magyarázhat. (Anderson 2016)

Mekkora segítség a psychológiai rehabilitáció az infarktus, a koronáriabeteg, a revaszkularizált beteg számára? Richards és mtsai (2018) 35 tanulmány, tízezer beteg adatai alapján a kardiovaszkuláris halálozás 21%os csökkentését, és a tünetek: depresszió, szorongás, stressz 24-39 százalékos mérséklését találták.

A korábbi adatok nem csak a kardiális, hanem a bármely okú halálozás csökkenését írták le a rehabilitácó hasznaként. Holland szerzők 2010 után (18 tanulmány, 7691 beteg) csak a szív-ér halálozás csökkenését (58%-kal), az infarktus csökkenését (30%) és újdonságként az agyi ér-halálozás 30%-os csökkenését látták a rehabilitáltakon. (van Halewijn et 2017)

Melyik edzés-jellemző a leghatásosabb? Húsz tanulmányból az derült ki, hogy a folyamatos aerob edzés, az edzésen felhasznált össz-energia emelte az aerob kapacitást 3,97 ml/kg.perc-nyit, nem pedig valamely speciális edzés-elem. (Kraal et 2017)

Az 1970-es évektől megjelent hatvanhárom tanulmány, 14486 koronária beteg legalább egyéves kísérése a kardiovaszkuláris halálozás 26%-os, a kórházi újrafelvétel 18%-os csökkenését mutatta, de nem volt számottevő a reinfarktus, az összhalálozás, a revaszkularizáció csökkenése Anderson és mtsai (2016) gyűjtésében. A költségeket tekintve volt cikk a rehabilitáció kisebb és volt a nagyobb költségigényéről is — a ”szokásos kezeléshez” képest.

„A testmozgást úgy kell tekinteni, mint megelőző orvosi kezelést, mint a tablettát, melyet csaknem napi rendszerességgel kell bevenni.”


Lavie CJ, Arena R, Franklin BA: Cardiac rehabilitation and healthy life-style interventions. J Amer Coll Cardiol 2016;67(1):13-5.

Arena R: The case of cardiac rehabilitation post PCI and why we aren’t meeting our goal. Amer Coll Cardiol 2015 Aug 14. http://www.acc.org/Latest-in-cardiology/articles/2015/108/13/14/10/the-case-for-cardiac-rehabilitation-post-pci.

Richards SH, Anderson L, Jenkinson CE et: Psychological interventions for coronary heart disease: Cochrane systematic review and meta-analysis. Eur J Prev Cardiol 2018;25(3):247-59.

Halewijn, van G, Deckers J, Tay HY et: Lessons from contemporary trials of cardiovascular prevention and rehabilitation: A systematic review and meta-analysis. Internat J Cardiol 2017;232:294-303.

Kraal JJ, Vromen T, Spee R et: The influence of training characteristics on the effect of training in patients with coronary artery disease. Systematic review and meta-regression analysis. Internat J Cardiol 2017, 245:52-58.

Sandesara PB, Lambert CT, Gordon NF et: Cardiac rehabilitation and risk reduction. J Amer Coll Cardiol 2015;65(4):

Anderson L, Oldridge N, Thompson DR et: Exercise-based cardiac rehabilitation for coronary heart disease. J Amer Coll Cardiol 2016;67(1):…

Apor Péter dr.




Vissza a Referátumok oldalra


Adatkezelési tájékoztató

Kövessen minket a Facebookon!