Az idősek funkcionális fittségéről – 2020 január

Közzététel: 2020. január 15.

Apor Péter dr.
Testnevelési Egyetem; Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest

A témában úttörőnek számító Rikli és Jones (2001) közleményben leírt teljesítmény-tesztbattéria szolgál a legtöbb idős — fittség témájú írás alapjául. A félperces felállás-leülés próba validálása már korábban megtörtént (Jones et 1999), amit azóta is ismételten megerősítettek a lábizomzat erejének mérésével is. Jól tükrözi a próba a fizikai aktivitásukban különböző személyek teljesítőképességét és a kor negatív befolyását a hatvanas évektől. (A két professzor-asszony munkahelyéről: Kalifornai Állami Egyetem — Fullerton-teszt néven is említik a próbaegyüttest.) A „Senior Fitness Test Manual” ismételt kiadása (Human Kinetics) is szolgálja a mérési eljárás elterjedtségét. Egy 2140 fős, önálló életvezetésre képes 60-94 éves népességminta adatai tükrözik a funkcionalitás alakulását, magas validitási és hihetőségi korrelációval (Rikli és Jones, 2013). Intézetben élő 148 idős személy egy éves aerob és rezisztencia-edzése és ismeret bővítése jelentősen növelte az állóképességet, a funkcionális fittséget, nyúlékonyságot, életminőséget, egyensúlyozás-készséget, testösszetételt a Rikli-Jones standardok szerint (Lobo A és mtsai, 2011). Wilkins és Haddock (2010) 107, 78 éves személy Senior Fitness Test-je alapján több mint a felükön az átlag feletti teljesítményeket találtak. A Senior Fitness Test részét képező hatperces járástávolság (6MWD) a 8 hónapon át heti 2x60 perces ritmikus testmozgás hatására nőtt az obes személyeken, javult a testösszetétel és javult a vigilancia-teszteredmény, a mentális funkció is! (Monleon et 2015). A Rikli és Jones tesztet alkalmazták az idős portugál személyek nyolchónapos „nemzeti gyaloglás-programmja” hozadékának mérésére is. A 72 „edzés alkalom” a hajlékonyság kivételével az összes fittség-komponenst javította és csökkentette a depressziót (Branco et 2015).

Elsősorban az ifjak fittségének (kardiorespiratórikus-, izomzati-, gyorsaság-mozgékonyság-, hajlékonyság-beli teljesítményének) számszerűsítését szolgálja az International Fitness Scale (IFIS), de az idősek fizikai teljesítményének felmérésére is alkalmazzák (Merellano-Navarro et 2017). A Helena Studyban kilenc európai ország 3059 serdülőjét kérdezték a fittségük komponensei felől — az ötfokú skála kitöltése kb 5 perc-- és standard laboratóriumi tesztekkel, vérvizsgálattal is mérték a kardiorespiratórikus fittség komponenseit., valamint egy alcsoporttal megismételték a kérdések kitöltését. Mindezek alapján alkalmasnak ítélték az IFIS-tesztet a vizsgált minta egészségi-fittségi állapotának megítélésére. (Ortega et 2011) A Self-Reported Fitness (SRFit) és a Self-Reported Activity (SRAct) a személyek kétharmadában reálisan tükrözi a fittségüket illetve aktivitásukat, de inkább a csoportok összehasonlítására alkalmazhatók.

Szokatlan kérdésre kerestek választ Marin-Jiménez N (2019) és munkatársai: a terhes nők derékfájdalmai és a fittségük kapcsolatát vizsgálták az IFIS és az SF-36 segítségével, a derékfájdalmukat analóg vizuális skálával jellemezve. A kevésbé fittek panaszai voltak nyomatékosabbak—vajon a fittség javítása csökkentené a fájdalmaikat?

A Global Physical Activity Questionnaire (GPAQ) teszt (2003; Bull etc 2009) is validált, de kevésbé ismert-használt próbaegyüttes.


Rikli, Roberta. E, Jones C Jessie: Development and validation of criterion-referenced clinically relevant fitness standards for maintaining physical independence in later years. Gerontologist 2013;53(2):255-267- PMID 22613940.

Jones CJ, Rikli RE, Bearn WC: A 30-s chair stand test as a measure of lower body strength in community-residing older adults. Res Q Exerc Sport 1999;70(2):113-9. PMID: 10380242.

Lobo A, Carvalho J, Santos P: Comparison of functional fitness in elderlies with reference values by Rikli and Jones and after one-year health intervention program. J Sports Med Physical Fitness 2011;51(1):111-120.

Wilkin LD, Haddock B L: Health-related variables and functional fitness among older adults. Int J Aging Hum Dev 2010;70(2):107-118. PMID: 20405585.

Monleon C, Ballester R, Sanchis C et: The effects of eight-month physical activity intervention on vigilance performance in adult obese population. J Mot Behav 2015;47(6):476-82. PMID: 25764358.

Bull FC, Maslin T.S, Armstrong T: Global Physical Activity Questionnaire (GPAG): nine country reliability and validity study. J Phys Activity and Health 2009;6:790-804.

GPAG Analysis Guide (net) 2003, WHO. (22 oldal)

Hoos T, Espinoza N, Arndondo EA: Validity of the Global Physical Activity Questionnaire (GPAG) in adult Latinas. J Phys Act & Health 2012;9(5).698-705.

Jensen K G, Rosthoj S, Linneeberg A, Aadahl M: The association between self-rated fitness and cardiorespiratory fitness in adults. Int J Sports Med 2018;39(6):419-425. PMID: 29665613.

De Moares A C F, Vilanova-Campelo RC, Torres-Real FL, Carvalho HB: Is self-reported physical fitnes useful for estimating fitness levels in children and adolescents? A reliability and validity study. Medicina (Kaunas) 2019, 55(6). PMID: 31216737.

Martin RC, Grier T, Canham-Cervak M et: Validity of self-reported physical fitness and body mass index in a military population. J Strength Ciond Res 2016;30(1):26-32.

Strachan SM, Brawlwy LR, Spink K, Glazebrook K: Older adult,s physicalyl-active identity: Relationships between social cognitions, physical activity and satisfaction with life. Psychology of Sport and Exercise 2010 11(„):114-121. doi: 10.1016/j.psychosport.2009.09.002.

Keith NC R, Clark DO, Stump TE et: Validity and reliability of the self-reported physical fitness (SRFit) study. J Phys Act Health 2014;11(4):853-9. PMID: 23676451.

Clague-Baker N, Robinson T, Hegenberg A, et: The validity and reliabiility of the Incremental Shuttle Walk Test compared to an Incremental Cycle Test for people who have had a mild-to moderate stroke. Physiotherapy 2019;105(2):275-282. doi: 10.1016/j.physio.2018.12.005.

Jones NL, Mkrides L, Hitchock C et: Normal standards for an incremental progressive cycle ergometer test. Ann Rev Respir Dis 2085;131(5):700-708. PMID: 3923878.

Merellano-Navarro E, Collado-Mateo D, Garcia-Rubio J et: Validity of the International Fitness Scale „IFIS” in older adults. Exper. Gerontology 2017;95:77-81.

Ortega FB, Ruiz JR, Espana-Romero V et: The International Fitness Scale (IFIS): usefulness of self-reported fitness in youth. Internat J Epidemiology 2011;40:701-711. doi: 10.1093/ije/dyr039.

Marin-Jiménez N, Acosta-Manzano P, Borges-Cosic M et: Association of self-reported physical fitness with pain during pregnancy: The GESTAFIT Project. Scand J Med Sci Sports 2019;29(7):1022-1030. PMID: 30933387.

Branco JC, Jansen K, Sobrinho J T et: Physical benefits and reduction of depressive symptoms among elderly: results from the Portugese „National Walking Program”. Cien Saude Colet 2015;20(3):789-795. PMID: 25760119.




Vissza a Referátumok oldalra


Adatkezelési tájékoztató

Kövessen minket a Facebookon!