Szemezgetés kardiovaszkuláris rehabilitáció témájú közleményekből – 2019 őszén

Közzététel: 2019. november 5.

Apor Péter dr.
Testnevelési Egyetem; „Sportkórház”, Budapest


Egy általános áttekintés olvasható a rehabilitáció előnyeiről a klinikai állapotokban: Richardson CR és mtársai tollából. (1)

A vérnyomás a nyugdíjba menés után, Kínában: ha egészséges marad a személy, az orvosi költségek is kisebbek. A kínai Health Nutrition Surway-ben 2004 és 2011 között 3-4 évente 35-70 éves közötti 26190 személyt mértek fel és követtek. A nyugdíjba menés után csökkent a vérnyomás, de nem nőtt a szabadidős fizikai aktivitás. A fizikai aktivitás fokozásával lehetne javítani a nyugdíjasok életkilátásait és életminőségét. (2)

A hagyományos kínai orvoslás is eredményesen és biztonságosan alkalmazható a szívbeteg rehabilitációban. (3)

Az alternatív és a komplementer megközelítések evidensek az atherosclerotikus kardiovaszkuláris megbetegedések és a diabetes megelőzésében—Nieves és Baum (4) ezzel szorgalmazza a rendszeres testmozgás, az ideális testsúly, az egészséges étkezés fontosságát a nyugdíjba menés után is. A halolaj, a CoQ10, a vörös rizsélesztő fogyasztása is igéretes, de tudományosan nincsen igazolva a kedvező hatásuk. (4)

Egy áttekintés az egész testtel, 50-65%os VO2max-szal, a nagy izomcsoportokkal, heti 3-4 alkalommal 30-60 perces edzést javasolja, megerősítve ismereteinket. A rezisztencia-edzés nem nagy intenzitással, légzésvisszatartás nélkül végzendő — ha nem okoz mellkasi panaszt. (5)

A rendszeres, szisztémásan felügyelt étkezés és testmozgás betartása a kulcs a rehabilitációs programok sikeréhez—ez a következtetése Corres és mtsai EXEXDIET-HTA tanulmányának is. (6)

Az ST-elevációs infarktust elszenvedettek kórházi ellátása nagyban csökkentette a halálozást az első évben, de a következő években ez nőtt—hiányzik a rehabilitáció Lengyelországban is. A tanulmány random kiválasztott, 40-75 éves, 40 alatti BMI-jű 100 STEMI beteg rehabilitációjának eredményét ismerteti: a terhelhetőség 1 MET-tel (3,5 ml/perc.kg max. oxigén felvétellel) javult, a hatperces járástáv 75.4 méterrel nőtt. A dohányos, 55 év feletti, 50% alatti ejekciós frakciójú férfiak nyertek legtöbbet a rehabilitációból. (7)

A 12 hetes nagyintenzitású interval edzés (HIIT) az infarktus után nagymértékben segíti a kamra remodellinget, a spiroergometria, a szöveti Doppler, a szív-biomarkerek tanulsága szerint. (8)

A testen viselt jeladók nagyban segítik a rehabilitációt: az EKG--szívfrekvencia, az oxigén szaturáció telemetriás követése az otthoni rehabilitációs fizikai aktivitás alatt biztonságosan használhatók — demonstrálták négy, 66 éves, szívelégtelen beteg közreműködésével a kanadai klinikusok. (9). Az életminőség javulását tartják a legfontosabb eredménynek.

Hogyan alakultak az obezitást jelző mutatók a centrumban és az otthon végzett rehabilitáció nyomán? Az akut infarktus és PCI után, 40% alatti ejekciós frakciójú betegek egyrésze a központban EKG-monitorozással ellenőrzött edzésen vett részt négy héten át. Az otthon edzzők VO2max-a is magasabb lett, pulzusszámuk és vérnyomásuk kisebb 1 és 6 hónappal utána, de a testzsírra vonatkozó mutatókban az otthoni edzést végzők nem javultak. (10)

Vajon a biztonságos rehabilitáció intenzitásának megállapítása helyes-e, megfelel-e a szívbetegek kardiorespiratórikus válaszának a terhelés alatt? Hansen D. és a dán munkacsoport (11) 272 szívbetegen biciklin maximális terhelést végzett spiroergometriával mérve az élettani mutatókat. Az 1. ventilációs küszöb a VO2max 62+/_10 százalékánál, a maximális pulzus 75%ánál, a maximális Watt 46+/- 11 %ánál volt észlelhető—ami a „magas”, illetve az „alacsony” terhelés-tartományt jelzi az eddigi útmutatók szerint. A VT2 a VO2csúcs 84, a max. pulzus 88%ánál volt, a pulzustartalék 74%ánál, a maximális Watt 76%-ánál—ezek irreálisan magas intenzitást jelentenek. A realitás a max Watt 63 és 74 százalékánál a VT1 és VT2—de ez ebben az esetben 48 és 52% lenne—ami irreális. Újra kell fogalmazni az útmutatókat. (Vagy pontosabban mérni a gázcserét — Referens megjegyzése.) (11)

Olasz közlemény az idős szívbetegek rehabilitációjáról (12): négyhetes ambuláns programban vett részt 160, 75 év körüli, szíveseményen átesett beteg, majd havonta aktív kontrollon résztvevőkre és az otthon gyógyuló csoportra oszlottak. A négyhetes edzésperiódus alatt mindenkinél nőtt az aerob kapacitás, a térdfeszítő erő, a hatperces járástáv. Az egyéves kontrol nem igazolta, hogy a havonkénti megerősítő látogatások jelentős hozadékkal járnának a funkciók javulásában.

A bypass műtét során izmoz veszít a beteg: a lean tissue mass a műtétet követő 3 hétben 1,9 kg-mal csökkent, arányosan a ventilációs küszöb csökkenésével. A 12 hetes edzés-rehabilitáció során nemcsak helyreállott, hanem nőtt is a zsírmentes testtömeg 2,1 kgmal. (13).

A lelki és szociális tényezők nagyon sokat jelentenek a szívbetegek gyógyulásában — ezt a „közhelyet” erősíti meg a német munkacsoport állásfoglalása (14).

Gazdaságos-e a szívbetegek edzés-kezelése? A szisztémás kutatás alapján igen, de nagy különbségekről és ellentmondásokról olvashatunk—írták Oldridge és Taylor (15). Tizenöt tanulmányban mind a koronária-, mind a szívelégtelen-, mind a perifériás érbeteg és a túlsúlyosak esetében 63%ban gazdaságosnak bizonyult, míg 26%ban „nem költséghatékony”, más tanulmányok szerint „alacsony értékű.”

Irodalom:

1. Richardson CR, Franklin B, Moy ML, Jackson EA: Advances in rehabilitation for chronic diseases: improvig health outcomes and function. BMJ 2019 Jun 17;365:12191. doi: 10.1136/bmj.12191.

2. Wang Q: Changes in blood pressure during the transition of retirement: the role of physical activity in China. J Hum Hypertens 2019 Oct. doi: 10.1038/s41371-019-0277-9.

3. Liang C, Gao C, Zhang J et: Traditional Chinese medicine training for cardiac rehabilitation: a randomized comparison with aerob and resistance training. Coron Artery Dis 2019;30(5):360-66. doi: 10.1097/MCA. 13nulla734.

4. Nieves JP, Baum SJ: A review of the evidence of alternative and complementary medical approaches in the prevention of the atherosclerotic cardiovascular disease and diabetes. Cardiovasc Endocrinol 2017;6(1):39-43. doi: 10.1097/XCE13nulla118.

5. Sakamoto S: Prescription of exercise training for hypertensives. Hypertens Res 2019 Oct doi: 10.1038/s41440-019-0344-1.

6. Corres P, MartinezAguirre-Betolaza A, Fryer SM et: Long-term effects in the EXERDIET-HTA study. Supervised exercise training vs. physical activity advice. Res Q Exerc Sport 2019 Oct 1-10. doi: 10.1080/12701367.2019.1656794.

7. Kasperowicz A, Cymerys M, Kasperowitz T: Effectiveness of cardiac rehabilitation in exercise capacity increase in patients with ST-Segment elevation myocardial infarction. Int J Environm Res Publ Health 2019 Oct, doi: 10.3390/ijerph16214085.

8. Trachsel LD, David LP, Gayda M et: The impact of high-intensity interval training on ventricular remodeling in patients with a recent acute myocardial infarction--a randomized training intervention pilot study. Clin Cardiol 2019 Ocr doi: 10.1002/clc.23277.

9. Tousignant M, Mampuya WM, Bissonnette J et: Telerehabilitation with live-feed biomechanical sensor signals for patients with heart falure: a pilo study. Cardiovasc Diagn Ther 2019;9(4):319-27. doi: 10.21037/cdt.2019.03.05.

10. Park HK, Kim HK, Kim JH et: Comparison of obesity-related index and exercise capacity between center-based and home-based cardiac rehabilitation programs. Ann Rehabil Med 2019 Jun;43(3):297-304. doi: 10.5535/arm.2019.43.3.297.

11. Hansen D, Bonné K, Alders T et: Exercise training intensity determination in cardiovascular rehabilitation: Should the guidelines be reconsidered? Eur J Prev Cardiol 2019 Jun: 2047487319859450. doi: 10.1177/az előbbi számsor.

12. Pratesi A, Baldasseroni S, Burgisser C et: Long-term functional outcomes after cardiac rehabilitation in older patients. Data from the Cardiac Rehabilitation in advanced aGE: EXercise TRaining and Active follow-up (CR-AGE Extra) randomised study. Eur J Prev Cardiol 2019;26(14):1470-78. doi: 10.1177/2047487319854141.

13. Baujemaa H, Verboven K,uscle wasting after coronary artery bypass graft surgery: impact on post-operative clinical status and effect of exercise-based rehabilitation. Acta Cardiol 2019 May 5:1-5. doi: 10.1080/00015385.2019.1598035.

14. Albus C. Waller C. Fritzsche K et: Significance of psychosocial factors in cardiology: update 2018: Position paper of the German Cardiac Society. Clin Res Cardiol 2019 Nov. 108(11):1175-96. doi: 10.1007/s00329-019-01488-w.

15. Oldridge N, Taylor RS: Cost-effectiveness of exercise therapy in patients with coronary heart disease, chronic heart failure and associated risk factors: A systematic review of economic evaluation of randomized controlled clinical trials. Eur J Prev Cardiol 2019 Oct: 2047487319881837.

p.apor.md@gmail.com




Vissza a Referátumok oldalra


Adatkezelési tájékoztató

Kövessen minket a Facebookon!