A középkorúak állóképességi versenysportolása kockázat a pitvarfibrillációra

Közzététel: 2019. október 10.

Competitive endurance activities of middle-aged athletes as a risk factor for atrial fibrillation
Sardevic Z és Tepavcevic A. (sarceviczoranat@gmail.com): Current Sports Medicine Reports 2018;17 (11):391-95.

Két eset: 56 éves biciklista, ötvenévesen kezdett erősebben edzeni biciklista klubban, ahol állandó versengés folyt, ő pedig számos aranyérmet nyert. Öt év után fáradtnak érezte magát és kiderült a lone — szívbetegséghez nem társuló — pitvarfibrilláció. Propafenon és clopidogrel csökkentette a fibrillációt, a terhelés visszafogása mellett. Másik 56 éves hegyi biciklista heti sok órán át kerékpározott. Több fizikai vizsgálat nem mutatott kóros jelet, de ő aggódott az előző sporttárs történetét ismerve. „Ne quid nimis” — semmi rendkívülit! Ez egy nagyon ellentmondó terület: a nagymértékű sportolás az egész világon nyert információk szerint véd egy sereg megbetegedés ellen — de a középkorúak koronária betegsége és a ritmuszavarok ellen nem. A nagyintenzitású sportok űzői körében 2-10-szer gyakoribb a lone pitvarfibrilláció amit Sanchis-Gomar és mtsai (Int J Cardiol 2017,226:11-20) önálló szindrómának neveztek el: „paroxismal AF in young and middle-aged athlete”: „PAFIYAMA”. U-alakú a kapcsolat a sportaktivitás és a szív-problémák között, de inkább J-alakú, mivel az ülő életet élők kisebb kockázattal bírnak, mint az atléták. Mai napig is hiányos az ismeret a nem-versenyző idősödőkön előforduló PF gyakoriságáról. A húsz éves kor felett a nemsportoló lakosságban 3% az előfordulás, 60 felett 9%. A középkorú amerikaiak egynegyede pitvar-fibrillál. Ez a halálozás esélyét kétszeresre, nőkön 1,5-szörösre növeli a szívelégtelenség, stroke, embóliák miatt. A pitvarfibrillációhoz kevéssé ismert mechanizmus vezet. A pitvar nagy frekvenciával kerül ingerületbe, emiatt nem-szinkron kontrahál és szabálytalan a kamra összehúzódása is. Sebezhető a pitvar többféle kórfolyamat eredményeként: fibrózis, elektrofiziológai remodelling következik be. A szív strukturális eltérései pitvartágulást és AF-t okoznak. Ezek hátterében genetikai rendellenesség állhat: 14 genom régióban 17 független jel hajlamosít pitvarfibrillációra. Nem maga a sportolás, hanem a kiegészítő anyagok, a doppingszerek, taurin tartalmú energia italok, elektrolit egyensúlyzavarok is lehetnek a kiváltó okok. A magasabb pitvari nyomás, a pitvar strukturális változása, gyulladás, fibrózis, vagus-túlsúly, bradycardia, genetika lehetnek a hajlamosító tényezők, a versenyzés során a szimpatikus tónusfokozódás, a stressz. A szigorúan kezelt tudományos információk szerint nincs szoros kapcsolat a sportmúlt és az AF között, az állóképeségi élsportolók hosszabb életre számíthatnak akkor is, ha a „mindenkinek ajánlott” heti 150 percnyi közepesen intenzív testmozgás tízszeresét végzik is. A nőkön éppen véd az edzés az AF ellen, az intenzív terhelés nagyobb mértékben. Valószínű, hogy nem maga az hosszabb és intenzívebb edzés, hanem a versenyzéssel járó stressz hajlamosít a pitvarfibrillációra.

Apor Péter dr.




Vissza a Referátumok oldalra


Adatkezelési tájékoztató

Kövessen minket a Facebookon!