A testmozgás az obezitás kezelésében

Közzététel: 2018. november 12.

Exercise int he management of obesity
Petridou A, és mtsai (Aristotle University, Athens: levelezés: V. Mougios: mougios@auth.gr): Metabolism 2018 Oct. doi: 10.1016/j.metabol.2018.10.009

A 71 közleményt idéző áttekintés hangsúlyozza, hogy a negatív energia-egyensúlyt a diéta, a testmozgás és a viselkedés-változtatás kombinációjával lehet elérni. Az energiabevitel drasztikus csökkentése hiányállapotokhoz vezethet és csökken az alapanyagcsere, ezért mérsékelt kalóriabevitel-csökkentés mellett a rendszeres testmozgás együttese a célravezető megoldás. A viszcerális testzsír csökkentése a fő feladat, a testsúly csökkentése mögött. A testmozgás a hasi zsírt csökkenti elsősorban, emellett az izomzatot gyarapítja, így a testsúly változása nem pontosan tükrözi az edzéssel elérhető kedvező hatásokat. A testmozgás felgyorsítja a glikogén és a zsírsavak oxidációját, a zsírraktárakat mobilizálja, az orexigén és anorexigén hormonok kedvező változásait idézi elő.

Mivel az elhízottak többségének alacsony a kardiorespiratórikus fittsége (aerob kapacitása), ezért a fokozatosság az egyik szabály a mozgásprogramok bevezetésekor. A „mindenkinek ajánlott” heti minimum 5x30 perc könnyű-közepes intenzitású testmozgás (gyaloglás, lendületes kertészkedés, ...) kb. heti ezer Kalória felhasználását jelenti. A mérsékelten táplálkozó személy 1600-2000 Kalória táplálékot vesz fel naponta, így nem csoda, hogy a heti 2,5 órányi könnyű testmozgás legfeljebb 2-3 kilóval könnyíti meg a testet. A klinikailag már jelentős testsúlycsökkenés a legalább 5%-os zsírvesztés, ehhez heti 300-420 percnyi mozgás szükséges – az intenzívebből kevesebb. A heti 50 percnyi mozgás 1 kg súlycsökkenést eredményez 8 hónap során.

A „mérsékelt intenzitású” testmozgás a nyugalmi anyagcserét 3-6-szorosra emeli fel (3-6 MET), a maximális pulzusszám 64-78 százalékát veszi igénybe. Ilyenkor 3-4 szó kimondása után levegőt kell venni (talk-teszt: „csevely-próba”). Példák a közepes-gyors gyaloglás, biciklizés, úszás nem elfullasztó sebességgel, lendületes háztartási és kerti munka, … „Minden perc számít” – de 10 percesnél rövidebbek ne legyenek az aktivitás-periódusok.

A legismertebb és leginkább kedvelt mozgás az állóképességi jellegű aktivitás (túrázás, evezés, félórás folyamatos úszás, biciklizés, kertásás, stb.) A rezisztencia („erő”-) edzés a valamilyen ellenállással (saját test, súlyzók, rugalmas szalag, izometrikus erőfeszítések fix építménnyel (pl. ajtókeret) szemben kifejtett maximális vagy közel-maximális izomfeszítés. Ez kisebb energia felhasználással jár, így nem a fogyasztást, hanem a „metabolikusan aktív izomtömeg és az erő” fejlesztését szolgálja, és így nagy a szerepe a metabolikus egészség és a fizikai teljesítőképesség megőrzésében. A „nagyintenzitású interval edzés (HIIT)” hamar lett népszerű nem csak a sportban, hanem a kardiopulmonális rehabilitációban is: sokak számára érdekesebb az intenzitás váltakoztatásával elérni ugyanazt az élettani hatást akár 40 százalékkal rövidebb idő alatt. Az élettani-biológiai alkalmazkodás más mechanizmusait kezdik megismerni ennek kapcsán, mint amit az egyenletes iramú testmozgás vált ki. Persze ehhez is fokozatossággal szabad csak közelíteni: előbb az aerob kapacitás kb. felét igénylő, mérsékelt intenzitással kell mozogni és kétheti 5%-nyi intenzitás-növeléssel közelíteni a második intenzitás-küszöb („anaerob küszöb”) közelébe.

Az elért eredmény megtartásához az életvezetés korrekciójára van szükség: meg kell szokni a fizikailag aktív életvitelt: heti 200-300 percben fizikailag aktívnak kell maradni. Nem vagyunk egyformák a testsúly alakulásában: vannak jól és vannak kevésbé jól reagálók, de akik testzsírja kevésbé csökkent, az edzésprogramok végrehajtásával az egészségük azoknak is nagymértékben javult. Egyértelmű, hogy a nagyobb fittség legalább negyven betegség, kórállapot elkerülésében fontos tényező, hogy a krónikus kardio-metabolikus, degeneratív és malignus betegségek ellen védő hatást jelent – akkor is, ha nem járt drámai mértékű testsúlycsökkenéssel a rendszeres fizikai aktivitás. Egy MET-nyivel nagyobb aerob kapacitás („fittség”) 13-19 százalékkal csökkenti a bármely okú és a kardiovaszkuláris elhalálozás esélyét, minden egyes rizikó-tényező kedvező alakulásával.

Néhány téves elképzelés: a helyi (hasi) zsírfelesleg a testrész mozgatásával, csak helyi gyakorlatokkal csökkenthető – nincs így. A passzív mozgatás – vibrációs gép, stb. – a rehabilitáció bizonyos fázisaiban hatásos, fogyasztásra nem. A melegben mozgás, izzasztó ruházat ugyan aktuálisan a verejtékvesztés miatt nagyobb súlycsökkenéssel jár, de nem a zsír fogy meg, és hypovolémia is előfordulhat. A hideg vízben úszásnak valószínűleg nincsen jelentős előnye a zsírégetésben.

Apor Péter dr.




Vissza a Referátumok oldalra


Adatkezelési tájékoztató

Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!