Kardiorespiratorikus fittség és kardiorespiratorikus betegségek megelőzése

Közzététel: 2018. augusztus 28.

Cardiorespiratory fitness and cardiovascular disease prevention: an update
Mouaz H. Al-Mallah, Sherif Sakr, Ada Al-Qunaibet, Curr Atheroscler Reports 2018;20(1) doi: 10.1007/s11883-018-0711-4.

A koronáriabetegség az USA-ban 6,3%-ra tehető. Az alacsony fizikai aktivitást rizikó tényezőnek minősítették, a kockázat csökkentése a fittséget növelő testgyakorlással érhető el. Az American Heart Association esszenciális markernek minősítette a fittséget, a koronáriabetegség negyedik faktorának tekintve. Folyamatos kapcsolat van a fittség mértéke és a koronária betegség/halálozás között: a Kuopio Ischemic Heart Disease study (Laukkanen et 2001) az Aerobics Center Longitudinal Study (Lee et 2011), a Cooper Center Longitudinal Study (Berry JD et 2011), a Veterans Affairs study (Kokkinos et 2010), a Cleveland Clinic Cohort Study (Cremer PC et 2017), a Henry Ford Exercise Testing Project (The Fitt Project: Al-Mallah et. 2014).

Ezek többnyire középkorú és idős fehér populációról szólnak, némelyikben a tehetősek voltak a vizsgálati alanyok. A terhelési kapacitás, másokban az elmondott fizikai aktivitás jellemezte a fittséget. Egészséges és tünetes, beteg személyek is szerepeltek a vizsgálatokban. A legnagyobb mintát – 69885 személyt – a The FITT Project követett. Ebben a detroiti Henry Ford Health Systemhez tartozó kórházakban és rendelőkben 1991 és 2009 között futószalag terhelésen átesett személyt – az eredeti Bruce protokollt használva – követtek. A 6 MET alattiak 2 éves mortalitása sokkal nagyobb, mint a 6-10 MET teljesítményűeké, és a 12 MET felett teljesítők éltek legtovább. Az 1966 és 2008 közötti tanulmányok alapján az egy MET fittség többlet 13%-kal kisebb össz- és 15%-kal kisebb kardiovaszkuláris halálozással járt. A 62-92 éves populációban 8,1 éves követés során 12%-os halálozás csökkenéssel jár az egy MET fittség többlet (Kokkinos, Myers 2010). Egy retrospektív tanulmány szerint az 55 éves átlagkorral indult, 9 év távlattal kétszer megmért fittségű személyeken az alacsonyról közepesre vagy magasra javult fittségűek halálozási esélye 35-59 százalékkal csökkent, egy MET javulás 13-16%-os halálozás csökkenéssel járt (Ehrman et 2017).

A szívinfarktus és fittség. Évi kb. egymillió amerikai kap infarktust, 370ezer meghal. Egyharmaduk másodszor kapja, és emellett 160ezer néma infarktus fordul elő. A Kuopio-tanulmány szerint az egy MET-tel jobb fittség 7 százalékkal csökkenti a nem-halálos infarktus esélyét. A magas vérnyomás gyakoriságát 34%-ra teszik az USA-ban, 2030ra 41% várható, de más országokban ennél több is lehet. A 12 MET felettiek esélye 20 százalékkal kisebb a magas vérnyomás kialakulására a 6 MET-et sem elérőkkel szemben. (Juraschek et 2014). A diabetes – az USA-ban kb 20 millió beteg – a 12 MET-et elérők körében 54 százalékkal ritkábban lépett fel, mint a 6 MET alattiakon a FIT; egy MET 5%-kal csökkenti az esélyét. A pitvarfibrilláció gyakorisága nő, a 12 MET felettieken 62 százalékkal kisebb rá az esély. Az idősebb és kövérebb populációra is áll ez, több tanulmány szerint. A szívelégtelenség esélye is csökken a fittebbeken, egy MET 16%-os esélykülönbséget jelent, 12 MET felett az esélye 81 százalékkal kisebb, mint az alacsony aerob kapacitásúaké. A stroke –a negyedik leggyakoribb halálok – a 7-8 MET-et elérők között kezd ritkulni, de azt is érdemes hangsúlyozni, hogy a fittebbek kognitív teljesítménye jobb, több a szürkeállományuk volumene és a fehérállomány integráltsága, még egy korábbi ischémiás roham után is.

A veteránok 8,1 éves követése ismételt terheléses méréssel azt igazolta, hogy MET-enként 12 % a halálozás esély különbsége és aki növelte a fittségét, 35%-kal csökkent az esélye a meghalásra (Kokkinos et 2010)

Az egyénre szabott diagnózis/jóslás a rizikófaktorok alapján a precíziós medicina, a machine learning révén valósulhat meg.

Apor Péter dr.


Irodalom:

Kaminsky LA, Arena R, Beckie TM, Brubaker PH, Church TS, Forman DE et: The importance of cardiorespiratory fitness in the United States: the need for a national registry: a policy statement from the American Heart Association. Circulation 2013;128(8):873-934 doi: 10.1161/CIR.06013e31827ee100.

Laukkanen JA, Lakka TA, Rauramaa R, Kuhanen R, Venalainen JM, Solonen R et al: Cardiovascular fitness as a predictor of mortality in men. Arch Intern Med 2001;161(6):825-31. doi: 10.1001/archint.1616.6.825.

Lee DC, Sui X, Artero EG, Lee IM, Church TS, McAuley PA et: Long-term effects of changes in cardiorespiratory fitness and bidy mass index on all-cause and cardiovascular disease mortality in men: the Aerobics Center Longitudinal Study. Circulation 2011;124(23):2483-90. doi:10.1161/CIRCULATIONAHA.111.038422.

Berry JD, Willis B, Gupta S, Barlow CE, Lakoski SG, Khera A et: Lifetime risk of cardiovascular disease mortality by cardiorespiratory fitness levels measured at ages 45, 55, and 65 years in men. The Cooper Center Longitudinal Study. J Am Coll Cardiol 2011;57(15):1604-10. doi: 10.1016j.jacc2010.10056.

Kokkinos PC, Myers J, Faselis C, Panagiotakos DB, Doumas M, Pittaras A et: Exercise capacity and mortality in older men: a 20-year follow-up study. Circulation 2010;122:790-7.

Cremer PC, Wu Y, Ahmed HM et: Use of sex-specific clinical and exerciuse risk scores to identify patients at increased risk for all-cause mortality. JAMA Cardiology 2017(1):15-22. doi: 10.1001/jamacardio.2016.3720.

Al-Mallah MHKS, Brawner CA, Whelton S, Blaha MJ: Rationale and design of the íHenry Ford exercise testing project (The FIT Project). Clin Cardiol 2014:37(8):456-61. doi: 10.1002/clc.22302.

Ehrman JK, Brawner CA, Al-Mallah MH, Qureshi WT, Blaha MJ, Keteyian SJ: Cardiorespiratory fitness change and mortality risk among black and white patients: Henry Ford Exercise Testing (FIT) project. Am J Med 2017;130(10):1177-83. doi:10.1016/j.amjmed.2017.02.036.

Juraschek SP, Blaha MJ, Whelton SP, Blumenthal R, Jones SR. Keteyian SJ et: Physical fitness and hypertension in a population at risk for cardiovascular disease. The Henry Ford Exercise Testin (FIT) project. J Am Heart Assoc 2014;3(6):235-43. doi:10.1161/JAHA.114.001285.




Vissza a Referátumok oldalra


Adatkezelési tájékoztató

Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!