Kardiális rehabilitáció edzéssel: körbepillantás 2016 novemberében

Közzététel: 2016. november 8.

A szívbetegek rehabilitációjáról rövid összefoglalót olvashatunk Haykowsky MJ és mtsai tollából: Can J Cardiol 2016 Oct;32(1052):S382-7. doi:10.1016/j.cjca.2016.06.001.

A kardiális rehabilitációs tevékenység fenntartásának (Cardiac Maintenance Program: CMP) célja az üléssel töltött idő csökkentése, a szabadidős testmozgás növelése, az életminőség javítása. Különösen az idősebbeken az individualizált kombinált edzés (ICE) bizonyult hatékonynak. Féléves ICE és CMP összevetésről számolnak be a szerzők, 60, átlagosan 70 éves férfi és nőbeteg vett részt a heti egy-egy edzésen. Mindegyikük alacsony (6 MET alatti) fittségű volt. Az ICE-edzés az egyéni csúcsterhelés alapján bemért közepes intenzitású aerob és rezisztencia edzés volt, gépeken, míg a CMP csoport gimnasztikázott, nyújtásokat végzett, koordinációs és relaxációs gyakorlatokat végzett. Akcelerométer szolgált a fizikai aktivitás mérésére, kérdőív az életminőség megítélésére. Valamennyi beteg végig kitartott. Az ICE csoportban a lendületes fizikai aktivitás 12MET-perc/nap-nyit nőtt, a CMP-seké csak 5-tel; az ICE-csoport napi lépésszáma 1586-tal nőtt, a CMP-seké 838cal. Az ICE csoportban az életminőség sok komponense javult jelentősen.

Már kisvolumenű edzésprogram is jelentősen javítja a betegek egészség- és életkilátásait. A rezisztencia-edzés hozzáadása az állóképességi feladatokhoz sok előnnyel jár. A magas rizikójú betegek is sokat nyernek az edzéssel. (Christle et 2016)

A sebészileg kezelt A-típusú aorta-disszekciós betegek edzése nem szokásos eljárás, mivel nem ismerik a vérnyomás alakulását a műtötteken. Ennek megismerésére 10 beteg edzésen-alapuló rehabilitációban vett részt és terheléses vizsgálatot végzett előtte-utána (I. csoport). A II. csoport is edzett, de nem történt terheléses teszt. A III. csoport nem edzett és nem tesztelték. A IV csoportot aorta billentyű stenosis miatt operált betegek alkották.

Kiinduláskor az I. és IV csoport vérnyomása 143 illetve 150 Hgmmről 200 és 2012-ra emelkedett a terhelés alatt, vagyis nem tért el a normálistól, a maximálisan teljesített 143 Wattről 178 Wattra nőtt teljesítmény során. Az edzés az operált aorta stenózisos betegek számára is előnyös. (Fuglsang et 2016).

A megtartott ejekciós frakciójú szívbetegek edzése – áttekintés 8 tanulmány, 174 edzést végző és 143 kontrol betegen szerzett tanúlságok. A csúcs-VO2 2,08 ml/kg.perccel (+17%-kal) nőtt, a VE/VCO2 slope nem változott, a maximális pulzusszám 3,46 ütéssel nőtt, a hatperces gyaloglástáv 32,1 méterrel hosszabbodott, az E/A nőtt 0,07-dal, az E/E, -2,38-dal változott, a decelerációs idő 13,2 msec-nyit rövidült, az SF 36 11,38-dal, a Minnesota-kérdőív -6,77-nyit javult. A 3222 órányi beteg-edzésóra során nem volt az edzésnek betudható halálozás (Chan et 2016).

A centrumokban vezetett és az otthoni rehabilitációs edzést a szubjektív nehézség-skálával (Borg-skála: RPE) vezetve és a folyamatos pulzus-monitorozással összevetve 2622 együttes mérési adat alapján egyenrangú eszközöknek bizonyultak. Egy RPE-egységnyi különbség 6,1 ütés/percnek felelt meg, otthon 5,3-nek (Tang et 2016).

Edzéshatás az életminőségre a szisztémás áttekintés szerint 25 tanulmány, 2385 szívbetegből 1223 edzést végző és 1162 kontrol adatai alapján a Minnesota living with heart failure-kérdőívvel vizsgálva a csak aerob edzéssel 3.87 egységnyi javulás, a rezisztencia-edzéssel kombinált aerob edzést végzőkön 9,82 egységnyit javulás állott be, a csak rezisztencia edzést végzőké nem változott (Ostman et 2016).

Az nagyon idős szívbetegek rehabilitációja is hatásos: a 75 évnél idősebb (80 +/-4 éves) 160 személy akut koronária vagy egyéb szívesemény után négyhetes felügyelt edzésprogrammban vett részt. A csúcs-VO2 10,9%-kal, a hatperces gyaloglástáv 11%-kal, a combfeszítő erő 11,5%-kal javult, a kezdetben gyengébbeké javult nagyobb mértékben (Baldasseroni et 2016).

Gazdaságossági számítások a kardiális rehabilitáció hasznáról Finnországból az akut koronária-szindromán átesett betegeken a „szokásosan kezeltekkel” szemben egy éves követéssel: a rehabilitált 109 betegből 5, a nem rehabilitáltak (n=95) köréből 16 halt meg/új szívesemény lépett fel/kórházi ellátásra szorult. Egy QUALY év 24511 Euroba került a rehabilitáltakon, 73 százalékos rizikócsökkenéssel (Hautala et 2016).

Idézett közlemények:

Christle JW, Schlumberger A, Haller B et: Individualized vs. group exercise in improving quality of life and physical activity in patients with cardiac disease and low exercise capacity: results from the DOPPELHERZ trial. Disabil Rehabil 2016 Oct;2(1-6).

Fuglsang S, Heiberg J, Hjortdal VE, Laustsen S: Exercise-based cardiac rehabilitation in surgically treated type-A aortic dissection patients. Scand Cardiovasc J 2016 Nov 3:1.21.

Chan E, Giallauria F, Vigorito C, Smart NA: Exercise training in heart failure patients with preserved ejection fraction: a systematic review and meta-analysis. Monaldi Arch Chest Dis 2016 Oct 14;86(1-2).759.

Tang LH, Zwisler AD, Berg SK et: Is the cardiovascular response equivalent between a supervised center-based setting and a self-care home-based exercise setting when rating of perceived exertion is used to guide aerobic exercise intensity during a cardiac rehabilitation program? Am J Phys Med Rehab 2016 Sep 14.

Ostman C, Jewiss D, Smart NA: The effect of exercise training intensity on quality of life in heart failure patients: A systematic review and meta-analysis. Cardilogy 2016;136(2):79-89.

Baldasseroni S, Pratesi A, Francini S et: Cardiac rehabilitation in very old adults: Effect of baseline functional capacity on treatment effectiveness. J Am Geriatric Soc 2016;64(8):1640-5. doi: 10.1111/jgs.14239.

Hautala AJ, Kiviniemi AM, Makikallio T et: Economic evaluation of exercise-based cardiac rehabilitation in patients with a recent acute coronary syndrome. Scand J Med Sci Sports 2016 Aug 19. doi: 10.1111/sms.12738.


Apor Péter dr.
p.apor.md@ gmail.com




Vissza a Referátumok oldalra


Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!