Kimaradás és terápiahűség a szívbetegek rehabilitációs programját követően - a közlések áttekintése

Közzététel: 2016. október 26.

Dropout and Therapietreue von Herzpatienten in Rehabilitationssportgruppen—eine Übersicht über einschlagige Studien
Könecke T és mtársai (Mainz; koenecke@uni-mainz.de): Dtsche Ztschr Sportmed 2016;67(10):244.

Németországban az 1970-es évek óta tradicionálisan fejlett a szívbetegek rehabilitációja. Az orvos indikálja, a Behindertensportverband szervezi a teendőket a speciálisan kiképzett vezetők révén, az állóképesség, a koordináció, a hajlékonyság és az erő fejlesztésére sportok és játékok útján. Ennek három fázisa az első, akut kórházi szakaszt követő ambuláns Anschlussheilbehandlung majd az életfogytig tartó aktivitás. Kritikus a 2. és 3. fázis közötti viselkedés a motiválás, a kezdeményezés és a stabilizálás terén. „Intention-behaviour gap” áll fenn, a frissen megbetedettek nagymérvű motiváltsága és elszántsága alábbhagy, és nem folytatják a rehabilitációt: dropout. Táblázatban foglalták össze a Szerzők kilenc releváns közlemény adatait, amelyek igen nagy szóródást mutatnak, de a szíveseménytől igen eltérő időpontban végzett számlálások alapján. Míg az USA-ban és Kanadában az 1970-80-as években 40-60 százalékos kimaradási arányt írtak le, a német adatok a 80-as évek közepétől 3,4 és 50% közötti dropoutot találtak. A CARO-II tanulmány szerint 6-12 hónappal az esemény után a betegek 71-73 százaléka sportosan aktív volt—részben a szervezett reha-sportlehetőségeken kívül (Herz/Kreislauf 1998;30:400). A legnagyobb kihullást: 50%, 18 hónappal a kezdet után mérték—de nincs adat, hogy más formában aktívak maradtak-e a személyek. A 42,9%os kimaradást 4 évvel a kezdet után észlelték. Nagyjából a betegek harmada aktív a reha-csoportok keretében egy év után. Kb. 15%ra teszik az öntevékenyen aktívak arányát. Egészségi ok, a kellő orvosi presszió hiánya 25-10%ban oka a részt nem vevésnek. 36 releváns cikket idéznek a Szerzők.

Referens: Németországban mintegy hatezer (!) ambuláns szív-rehabilitációs lehetőség működik.

Az egyik idézett cikk (Am J Cardiol 1983;51:65) a programmban részt vett és 3 éven belül reinfarktust kapott személyeket hasonlította a többiekhez. Az ülőmunka, az 5 mg/dlrel magasabb koleszterin szint, a dohányzás, a köpettel járó köhögés volt gyakoribb az újra megbegedettek körében.

Apor Péter dr.




Vissza a Referátumok oldalra


Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!