Borjesson M. és mtsai: Kardiovaszkuláris szűrés a középkorú és idős egyéneknek a szabadidős sportolásuk előtt

Közzététel: 2010. szeptember 27.

Az Európai Kardiovaszkuláris Megelőzési és Rehabilitációs Társaság állásfoglalása. (Cardiovascular evaluation of middle-eged/senior individual engagaed in leisure-time sport activities: position stand from the sections of exercise physiology and sports cardiology of the Europen Association of Cardiovascular Prevention and Rehabilitation.)

Levelezés: Luc Vanhees PhD, Dept of Rehabilitation Sciences, KU Leuven, Tervuursevest 101, Leuven 3001, Belgium, E-mail:luc.vanhees@faber.kuleuven.be):
Eur J Cardiovasc Prev Rehabil 2010.

A rendszeres fizikai aktivitás véd a kardiovaszkuláris betegségekkel szemben, azonban a fizikai terhelés kiválthatja a beteg szíven az infarktust, kamrafibrillációt, szívleállást. Ennek esélye az életkorral, a halmozódó rizikó faktorokkal, a megelőző inaktívitással egyre nagyobb. Míg Európában sokat törődnek a versenysportoló fiatalok sportolás előtti szűrő vizsgálatával, Amerikában a 35 év felettiek védelmére fektetnek nagyobb súlyt.

A rizikófaktorok feltárásában az első lépés az önmagunk megítélése. Ezt az Amerikai Heart Association kérdőíve (Circulation 1998, 97, 2283), sokkal rövidebben a Physical Activity Readiness Questionnaire (PARQ: Circulation 1998, 97, 2283) segíti. (Ez utóbbi 7 kérdését bármely lakossági fittségi felmérés előtt is fel kellene tenni a résztvevőknek—Ref. megjegyzése). Ha bármilyen „gyanú” merül fel ennek során, az Európai Kardiologiai Társaság Systematic Coronary Risk Evaluation (SCORE) táblázatát kell figyelembe venni (Eur Heart J 2003, 24, 987). Ez a szívesemény tízéves valószínűségét becsüli fel a nem, a kor, a dohányzás, a koleszterin szint és a vérnyomás alapján. További súlyosbító szempontok a rizikó megítélésben, ha a SCORE 5%-nál nagyobb esélyt jelez, ha a koleszterin 8 mmol/lfelett , az LDL 6 mmol/l felett, a vérnyomás 180/110 Hgmm felett van, ha diabetes áll fenn fehérjeürítéssel, ha a családban 50 éves kor alatt szívhalál fordult elő, ha a BMI 28-nál több.

Az egyén által végzett fizikai aktivitás megítélése fontos: a rendszeresen és kellően aktívak kockázata jóval kisebb a szíveseményre, másrészt a vállalható terhelés függ a jelenlegi fittségtől. A testmozgás mérésére akcelerométer, pedométer, pulzus-tároló, kérdőív szolgál—egyik sem ideális eszköz. Az egyén fittségét egyszerű pálya-teszttel Cooper, ingafutás, step teszt), vagy a nagyon sok információt szolgáltató, de tömegesen nem alkalmazható, a maximálisig növekvő laboratóriumi terheléses vizsgálattal lehet megmérni. A fittség a mozgással töltött heti energia-elhasználással van szoros kapcsolatban, így a heti tartam és az intenzitás megadja heti MET-órában az aktivitás mértékét, elkülönítve a kevés és a megfelelő aktivitást/fittséget. (Egy MET= 3,5 ml/kg.perc oxigén igény, a nyugalmi anyagcsere. 3 MET alatt könnyű, 3-6 között közepes, e felett nagy intenzitású testmozgásról beszélünk.) Űlő életvitelűnek tekintendő a heti 2 MET-óránál kevesebbet mozgó személy, aktívnak tekinthető a heti 2 MET-óra feletti testmozgást végző. Az egyének megterhelése persze nem egyforma: egy „karosszék életvitelű” személynek a 6 km/ó sebességű gyaloglás (4 MET) túl intenzív. A testmozgás közben a „csevely-teszt”: tudunk-e tőmondatokban beszélgetni?, az intenzitás szubjektív megítélésére a 10 fokú (Borg) skála 4-6-os értékének tartása) irányít el az intenzitás megítélésében.

Ha abnormális leletet kaptunk az elsődleges szűréssel (SCORE 5% felett, mellkasi fájdalom synkope, fizikális eltérés, EKG eltérés), további kardiológiai vizsgálat, elsőként lépcsőzetes maximális terheléses teszt szükséges. Diagnosztizált koronária betegség esetén az aktivitást az Európai Kardiológiai Társaság ajánlata szerint érdemes végezni (Eur Heart J 2005, 26, 1422-45). Negatív szűrési eredménnyel az inaktív személyek is csak fokozatos tartam, majd intenzitás emeléssel, a tünetek monitorozásával edzzenek. Közepes intenzitású testmozgást csak előzetes terheléses vizsgálat eredménye után végezzenek. A már kellően aktív személyeknél a romló teljesítmény lehet figyelmeztető jel. A 6 MET feletti aktivitással mozgókat is lássa megfelelő járatossággal bíró orvos.

A fittség (még) nem szerepel a SCORE-ban, de ennek itt az ideje! A fittség mértéke ugyanakkora nagyságrendben befolyásolja (rontja vagy javítja) a szív-esemény esélyét, mint a klasszikus rizikó faktorok.

A master sportolók (férfiak 40, nők 50 felett) fenti szűrését, terheléses EKG-t is javasolja az American Heart Association, ha egy rizikófaktor fennáll. Ha nincs is nincs tradicionális rizikó tényező, a 65 év felettieknek mindenképen indokolt a vizsgálat.

Az Európai ajánlás minden felnőtt és idős, testmozgást végző vagy azt elkezdeni akaró személynél szükségesnek tartja a szűrési eljárást.

Apor Péter dr.





Vissza a Referátumok oldalra


Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!