Ayurveda-jóga a medicinában, 2015

Közzététel: 2015. december 28.

Tallózta Apor Péter dr.

A szanszkrit Ayus és Veda szavak (élet és ismeret/tudás—„lifescience”) holisztikus életvitel szemléletet sugallnak: diéta, jóga, meditáció, gyógynövényi anyagok fogyasztása az egészség alapja. A növények sora még nincs igazán kipróbálva, de a fokhagyma és a kurkuma használata a szív-ér betegségekkel szemben elfogadott. A jóga mérsékli a szorongást, rendezi a vegetatív tónust, kedvező a mentális funkcióknak, előmozdítja a jó közérzetet, javítja az életminőséget, így a pre-hypertóniában és korai szívbetegségekben kitűnően egészítheti ki az orvosi kezelést—márcsak ezért is, mivel kitűnő a biztonsági profilja—olvashattuk a Cardiol. Rev. 2005/3. számában 1. Részletesebb ismertetőt az ayurvedáról például a Jawaharlai Orvostovábbképző Intézet (JIMPER) élettan professzora—Madanmohan-- írásaiban olvashatunk.

A jóga alkalmazhatóságáról ismertet ez az írás néhány frissebb közleményt.

Chu P2. valamint holland és amerikai munkatársai 37 RCT (random, kontrollcsoportos vizsgálat) 2758 betegéről állítottak össze áttekintést. „Akik nem szeretik vagy nem képesek az aerob fizikai aktivitást végezni a kardiovaszkuláris rizikó faktorok visszaszorítására, azok eredményesen használhatják a jógát”, amellyel csökken a BMI (0,77 kg/m2) a vérnyomás (5,12/4,9 Hgmm), az LDL-C (12,24 mg/dl), nő a HDL-C (3,2 mg/dl), csökken a totál koleszterin ( 18,48 mg/dl), a nyugalmi pulzus 5,27 ütés/perccel. A stressz csökkentése, a vegetatív idegrendszer harmonizálása, a metabolikus és hormonális változások hasonlóak a fizikai aktivitással megszerezhető javulással—mindez számottevő mellékhatás nélkül érhető el, eszközök nélkül, az edzéssel azonos idő ráfordítással—írták Chu és mtsai2. A diabetes és a metabolikus szindroma azonban nem jó indikációs terület a jóga számára—ezt néhányan mások is így látják, de sokan számoltak be a lipidszintek javulásáról, és a cukorháztartás mutatóinak kisebb mértékű normalizálódásáról is.

Cramer3 és munkatársai Essenben az Integratív Medicina kutatói. Áttekintésükben a szívbetegek kiegészítő jóga kezeléséről a következőket írták: igen kicsi az evidencia arra, hogy nem csökkeni az anginák számát, hogy nem csökkenti a mortalitást, hogy nem javítja a terhelhetőséget. Szívelégtelenségben igen kicsi vagy kis esély van arra, hogy nincs hatása a mortalitásra, az életminőségre, a terhelhetőségre. A dysritmiák esetében igen kicsi az esély arra, hogy nem csökkenti a mortalitást és kicsi az esély arra, hogy nem ritkítja az ICD-vel kezelt kamrai eseményeket. Hátrányos mellékhatást nem írtak le a hét RCT-ben.

Ugyanez a Munkacsoport4 tekintette át a mérsékelten hypertóniások reagálását a jógára: hét RCT-ben 452 beteggel 9,6/7,2 Hgmm-es vérnyomás csökkenést összegeztek, de igen nagy heterogenitást találtak: keveredtek a gyógyszert szedő és nem szedő, a prehypertenzív és hypertóniás személyek, így jobb kutatásokra lenne szükség 4. Ez a megállapítás nincs összhangban a közlemények tucatjaiban hangoztatott tapasztalatokkal, amelyek szerint csökkenek a jógázók vérnyomás értékei 4-8/4-5 Hgmmrel. Például az enyhe hypertóniások vérnyomása ABPM-mel mérve 3,9/4,7 Hgmmrel csökkent a jógázókon—érdemes megvizsgálni, hogy klinikailag jelentős-e ez a hatás—írták Hagins és mtsai5.

A jóga egyedül vagy kombinálva a hypertóniásokon hat tanulmányban, 386 betegen „bíztató evidenciák” ellenére nem enged meg definitív következtetéseket a módszerek alacsony minősége miatt—írták Wang és mtársai6. Egy közleményben említettek mellékhatásokat, részletezés nélkül, de a legtöbb közleményben hangsúlyozzák, hogy a jóga nagyon biztonságos gyakorlat.

Svéd szerzőcsoport a hypertóniás, nagy rizikójú, részben metabolikus szindromás személyeken a vezetett jóga és az otthoni jóga 12 hetes gyakorlása után nem talált hatást a gyulladásos biomarkerek és a metabolikus rizikó faktorok tekintetében. Ezt annak is tulajdonítják, hogy maximális gyógyszerszedés mellett jógáztak—ekkor talán már nem lehet fokozni a hatást7.

Szintén az alapellátásban tíz madridi hipertóniás beteg 3 hónapos jóga-kezelése csökkentette a szorongást, a stressz fokát, a szisztolés és diasztolés vérnyomást 8.

Egy csoport pre-hypertóniás (RR 120-140 Hgmm) személy az életmód változtatás mellett jóga gyakorlást is végzett 12 hétig. Mindkét csoportban csökkent a vérnyomás, a jógázokon nagyobb mértékben, ebben a csoportban többen váltak normotóniássá9.

A hypertónia mérséklése jógával a témája egy áttekintésnek (48 RCT, 39 kohort, 30 nem-RCT tanulmány, 6693 beteg): a jóga hatékony kiegészítő kezelés, érdemes bevenni a klinikai útmutatókba, de a jóga-praktikák heterogén volta miatt nehéz egyetlen módját javasolni—tovább kellene tisztázni a hatásmechanizmusukat10.

A coloradoi egyetem kutató laborjában a stroke-on átesettek 16 jóga-kezelése (testhelyzetek, légzés, meditáció, relaxáció) javította a nyak, a végtagok passzív és aktív kimozdíthatóságát, a felsővégtag erejét, a hatperces járástávot—míg a várólistán maradottaké nem változott11.

A koronária betegeken kiegészítő kezelésként 18 hónapos, heti 5x35-40 perces jóga a kontrollokhoz képest nagyobb mértékben csökkentette a vérnyomást, a nyugalmi pulzust, a has körfogatát12.

A 2:1-es légzés (a kilégzés kétszer olyan hosszan történik, mint a belégzés, kb. 6/perc frekvenciával), naponta kétszer 5-7 percig 3 hónapon át 7 Hgmm-rel csökkentette a szisztolés vérnyomást, csökkent a diasztolés érték, a bőr galvánreflex, nőtt az újj hőmérséklete: a vegetatív idegrendszer működése jelentősen változott—ez bíztató a hypertóniások kezelésében13. A jelenséget többen is, egyértelműen pozitívnak ítélik 14, 15.

Vajon kedvezőbbek-e a jógázok érfunkciói, vajon javítja-e a jóga azokat? Hunter és mtsai16 keresztmetszeti vizsgálatban 34 személyen nem talált különbséget a testösszetételben és az endotél funkciókban, csupán a HbA1c volt alacsonyabb a jógázókon. A felkari és carotis értágulékonyság nem változott a 12 hetes jóga-gyakorlás során—az érfunkciókat nem változtatja meg a jóga—írták.

Az obezitással kapcsolt krónikus gyulladás és kardiovaszkuláris megbetegedés kivédése jógával társuló életvezetés-változásokkal egyszerű és költséghatékony módon fokozható—összegezték Sarvottam és Yadav17 az álláspontjukat.

Arizonai családorvosok18 az irodalom elemzése alapján úgy foglaltak állást, hogy a jóga gyakran hatásos a súlycsökkentésben, attól függően, hogy milyen gyakran, milyen hosszan gyakorolják, otthon is, és hogy mennyire követik a jóga diétás előírásokat.

Az idősek számára kifejlesztett „silver yoga” (bemelegítés: jathis; légzés és testmozgás koordináció: kriyas; statikus nyújtás helyzetek: ásánák és légzési gyakorlatok: pranayámák) egyórás végzése jelentősen csökkentette a vérnyomást és a pulzusszámot és az ezekből számolt paramétereket egyszeri végrehajtás során19.

Ne feledjük: a „kardión” kívül nagyon sokféle fizikai tevékenységgel, mozgással csökkenthetjük a kardiovaszkuláris rizikó faktorokat, segíthetjük a funkciók javulását, gyorsíthatjuk a rehabilitációt. Armstrong és mtársai20 a már teljes polgárjogot nyert rezisztencia edzést, az egyensúly-gyakorlatokat, a hajlékonyság őrzését, a jógát, a Tai Chi-t sorolták el, de a lista sokkal hosszabb és színesebb.

Irodalom:

1. Mamtani R, Mamtani R: Ayurveda and yoga in cardiovascular diseases. Cardiol Rev 2005, 13 (3):156-62.

2. Chu P, Gotink RA, Yeh GY et: The effectiveness f yoga in modifying risk factora for cardiovascular disease and metabolic syndrome: A systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Eur J Prevent Cardiol 2014. doi: 10.1177/2047487314562741.

3. Cramer H, Lauche R, Haller et: A systematic review of yoga for heart disease. Eur J Prev Cardiol 2014, Feb doi: 10.1177/2047487314523132.

4. Cramer H, Haller H, Lauche R et: A systemic review and meta-analysis of yoga for hypertension. Am J Hypertens 2014,27 (9):1146-51.

5. Hagins M, Rundle A, Consedine NS, Khalsa SB: A tandomized controlled trial comparing the effects of yoga with an active control on ambulatory blood pressure in individuals with prehypertension and stage I hypertension. J Clin Hypertens (Greenwich) 2014;16 (1):54-62.

6. Wang J, Xiong X, Liu W: Yoga for essential hypertension: a systemic review. PLoS Pne 2013;8 (10):e76357.

7. Wolff M, Memon AA, Chalmers JP et: Yoga,s effect on inflammatory biomarkers and metabolic risk factors in a high risk population—acontrolled trial in primary care. BMC Cardiovasc Disord 2015; 15:19 doi:10,1186/s12872-015-0085-1.

8. Talbanos Roche, Mas Hesse B: Application of an integrative yoga therapy programme in cases of essential arterial hypertension in public healthcare. Complement Ther Clin Pract 2014; 20 (4):285-90.

9. Thiyagarajan R, Pal P, Pal GK et: Additional benefit of yoga to standard lifestyle modification on blood pressure in prehypertensive subjects: a randomized controlled study. Hypertens Res 2015; 38 (1):48-55.

10. Tyagi A, Cohen M: Yoga and hypertension: a systematic review. Altern Ther Health Med 2014; 20 (2):32-59.

11. Schmid AA, Miller KK, Van Puymbroeck M, DeBaun-Sprague E: Yoga leads to multiple physical imrovements after stroke, a pilot study. Complement Ther Med 2014; 22 (6):994-1000.

12. Pal A, Srivastava N, Narain VS et: Effect of yogic intervention on the autonomic nervous system in the patients with coronary artery disease: a randomized controlled trial. East Mediterr Health J 2013; 19 (5):452-8.

13. Adhana R, Gupta R, Dvivedii J, Ahmad S: The influence of the 2:1 yogic breathing technique on essential hypertension. Indian J Physiol Pharmacol 2013,57 (1):38-44.

14. Chaddha A: Slow breathing and cardiovascular disease. Int J Yoga 2015,8 (2):142-3.

15. Chritchley HD, Nicotra A, Chiesa PA et: Slow breathing and hypoxic challenge: cardiorespiratory consequences and theit central neural substrates. PLoS One 2015,10 (5):e0127082.

16. Hunter SD, Tarumi T, Dhindsa MS et: Hatha and vascular function: results from cross-sectional and interventional studies. J Bodyw Mov Ther 2013,17 (3):322-7.

17. Sarvottam K, Yadav RK: Obesity-related inflammation & cardiovascular disease: efficacy of yoga-based lifestyle intervention. Indian J Med Res 2014; 139 (6):822-34.

18. Rioux JG. Ritenbaugh C: Narrative review of yoga intervention clinical trials including weight-related outcomes. Altern Ther Health Med 2013; 19 (3):32-46.

19. Bhavanani AB, Ramanathan M, Madanmohan: Single session of integrated „silver yoga” program improves cardiovascular parameters in senior citizens. J Intercult.Ethnopharmacol 2015,4(2):134-7.

20. Armstrong MJ, Colberg SR, Sigal RJ: Moving beyond cardio: the value of resistance training, balance training, and other forms of exercise in the management of diabetes. Diabetes Spectr 2015; 28 (1):14-23.

p.apor.md@gmail.com




Vissza a Referátumok oldalra


Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!