Murlasits Zs. és Radák Zs.: A statinkezelés hatása az aerob teljesítőképességre és az edzéshez alkalmazkodásra

Közzététel: 2015. március 10.

The effects of statin medications on aerobic exercise capacity and training adaptation
M. Sporttudományi Egyetem, Budapest; E-mail: murlasits@tf.hu
Sports Medicine 2014 Jul 11. doi 10.1007/s40279-014-0224-4.

A csak áttekintő cikkeket közlő, a szakma egyik legfontosabb lapja sajnos már sok éve nem érhető el a TF könyvtárában és másutt sem az országban. Referens nem tud arról, hogy valaha is megjelent volna magyar szerző cikke ebben a havilapban, amelynek a cikkei csak éves késéssel érhetők el.


A statinok az utóbbi évtizedben a leginkább fogyasztott gyógyszerek, a lakosság negyede él az általa elérhető LDL-koleszterinszint csökkentéssel. Hatás- és mellékhatás- különbségek vannak a készítmények között a vízben-zsírban oldhatóságuk és egyéb tulajdonságaik szerint. Az egyik mellékhatása statin-myopátia, amely az enyhe izompanaszoktól a (nagyon ritka) myoglobinuriáig terjed. A fizikai aktivitás heti néhány órában csökkenti a myopátia esélyét, és számtalan egészségvédő hatással rendelkezve nem szabadna, hogy a statint szedők csökkentenék a testmozgásukat. A magas, 9 MET feletti aerob kapacitással rendelkező, statint szedő veteránok életkilátásai sokkal jobbak, mint az 5 MET alatti, statint nem szedőké (Kokkinos P et). Másrészt viszont a statin szedése zavarhatja a mitokondrium funkcióit így az edzés kedvező hatását (Mikus CR et: JACC 2013;62(8(709), noha ezt nem igazolta minden kutató (Panayiotou G et: ScandJ Med Sci Sports 2013;23(5):556). A vizsgálatok azonban nem hoztak egyértelmű választ a különböző korú, fizikai állapotú személyeken, a (biopsziás) izommintákban talált vagy éppen hiányzó elváltozások olykor minimálisak és nem találtak dignosztikusan jellemző eltéréseket sem a szövettani képben, sem a myalgiás tünetekben, sem a kreatinkináz emelkedésben. Más az atorvastatin és a pravastatin befolyása, a reaktív oxigén species (ROS) felszaporodás az atorvastatint kapó patkányok csoportjában volt nagyobb. Az egészséges személyek edzését nem zavarta a simvastatin vagy atorvastatin szedése, de a korábban inaktív metabolikus szindromások három hónapos edzése során 10 százalékot nőtt az aerob kapacitás és az izom citrát szintetáz aktivitás, míg a simvastatint is szedőké sokkal kevésbé (Mikus 2013). A genetikai variánsok (P450 (CYP2D6), SLCO1B, glicin aminotranszferáz) is szerepet kaphatnak a myopátiás panaszok jelentkezésében—amelyek gyakoriságát 10% körülire teszik. Ezek a genetikai eltérések a serotonin neurotransmitter akcióban szerepelhetnek, a fájdalomérzés mértékét befolyásolhatják. Míg az atorvastatint szedők vázizmának mitokondriális működése zavart lehet, oxidatív károsodás léphet fel, a szívizomban éppen csökken az oxidatív stressz. Ez vetette fel amitohormesis elméletet (Bouitbir J et: Eur Heart J 2012;33(11):1397). Az eltérő viselkedést magyarázhatja a monokarboxylát transporter (MCT4), amely felveszi a sejtbe a statint, és amely nincsen a szívizomban.


A statin a HMG-CoA reduktáz bénításával nemcsak a koleszterin keletkezését, hanem több bioaktív molekula (dolichol, ubiquinon, prenilált fehérjék) képzését is csökkenti. Sokat próbált szer a CoQ10 bevitel a myopátia ellen, nem egyértelmű sikerességgel. A prenilált proteinek (sejtmag laminok, kis G-proteinek, selenoproteinek) a membránok jelútjaiban és a membrán vázban vesznek részt, és úgy tűnik, hogy nem a koleszterin szintézis gátlása, hanem az izoprenoid metabolitok (geranyl-pirofoszfát, farnesyl-pirofoszfát) csökkenés az izompanaszok magyarázata.


A mitokondriumok defektusai a statin-kezelés során szembetűnőek, de az is, hogy előzetes edzést követően védettebbek a mitokondriumok a statin-myopátiával szemben (Bouitbir J et: Muscle Nerve 2012;46(3):367). A statin elsősorban a gyors, glykolytikus, II típusú rostokat károsítja, melyek aránya és nagysága korosodással jelentősen csökken.


Eddig csupán egyetlen tanulmányban vizsgálták az edzésprogram tartós hatását a statint szedőkön (Mikus, 2013), és nincs adat a mitokondrium-genezisről a statin+edzés során. A CoQ10, a farnesyl, a dolichol adása igéretes a myopátia megelőzésében. Az edzést kellene előbb elkezdeni a dyslipidémiásokon, és hetekkel-hónapokkal később a statin szedését. Az edzést jobban be kellene építeni a kezelések menetébe az egyéb megelőző-gyógyító beavatkozások során is.


Apor Péter dr.




Vissza a Referátumok oldalra


Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!