de Brito L.B B és mtsai: A földre leülés és felállás képessége a bármely okú halálozás előrejelzője

Közzététel: 2014. december 17.

Ability to sit and rise from the floor as a predictor of all-cause mortality
Levelezés: Claudio Gil Soares de Araújo; Clnimex Rua Siquiera Campos, 93/101, 22031-070. Rio de Janeiro, Brazil. Email: cgaraujo@iis.com.br
Eur J Preventive Med 2014,21(7):892. DOI: 10.1177/2047487312471759

A Sit and Rise Testet (SRT) 1999-ben írta le a levelező szerző, és az azóta megvizsgáltak száma kétezer fölé nőtt. Kizárások után 2002, felmérésükkor 51-80 éves (68% férfi) személyen átlag 6,3 évvel a felmérés után 159 halálesetről adott hírt a városi regiszter. A kvintilisekre osztott SRT csoportok leggyengébbje 5,44, a kicsit jobb teljesítményt nyújtott negyede 3,44, a jobb teljesítményűek csoportjában 1,84 volt az esély az adott időn belüli elhalálozásra a legjobbakhoz képest. Diagnózist, halálokot, életvezetést, kardiorespiratórikus fittséget nem mértek, nem ismertek. Minden egy pontnyival jobb teljesítmény 21%-kal nagyobb túlélés esélyét jelzi. (A csoportéletkor a legjobbaktól a kevésbé jó teljesítményűek felé nő: 59-63.67-71 év). A muszkuloszkeletális fittség is jelentősen befolyásolja a várható élettartamot.


Az SRT teszt mezítlábasan, kéz-láb támogatás nélkül a nem csúszós talajra leülést majd onnan felállást jelent, időhatár nélkül, de a támaszkodás, azok száma, vagy az egyensúlyi helyzetből kimozdulás, megingás pontvesztéssel jár. Időkorlátozás nincs, két percre tesznek a szerzők egy mérést. Az oktató video angol aláírással elérhető: www.youtube.com/watch?v=MCQ2WA2T2oA, a szenior szerző (CG Araújo) kérésre 5-95 évesekre vonatkozó életkori normákat küld.


Ez a munkacsoport összehasonlította a padlóra leülés-felállás tesztet a Flexindex-szel jellemzett hajlékonyság-teszt eredményével, amely 20 izület mozgékonyságát fejezi ki pontszámokkal, atlasz alapján (Arújo CGS: Flexitest: An innovative flexibility assessment method. Champaign, IL., Human Kinetics, 2003). Az elvileg száz pontos maximális hajlékonysági tesztben a 6 és 77 pont közöttiek négy csoportra osztása elég jól egyezik az SRT teszteredménnyel. (Brito LBB, Araújo DSMS, Araújo CG: Does flexibility influence the ability to sit and rise from the floor: Am J Phys Med Rehab 2012;92(3):241.).

Referens: Minthogy az idősödéssel különösen előtérbe kerül az önellátás képességének megtartása, így a fizikai funkcionalitás egyes elemeinek őrzése/vesztése, a kérdés népegészségügyi súlyúvá válik. A veszélyeztetettek kiszűrése, a funkcionalitás megőrzésére serkentő egyszerű mérőeljárások ismerete és használata enyhítheti a probléma súlyát. További egyszerű tesztek e korosztálynak a TUAG (felállás, 2,5 métermegtétele után visszajövés és leülés ideje); a felállás-leülés teszt ugyanez, járás nélkül, időegység alatti száma; gyaloglási sebesség 10 méteren mp-ben; hatperces gyaloglás teszt méterben, stb.


A brazil szerzőcsoport—melynek a Stanford Universityn dolgozó tagja is van Jonathan Myers személyében,-- akit a spiroergometria-irodalomból a fittség-életkilátások kutatásokból is jól ismerünk—egyéb érdekességeket is leírt. A Duke Activity Status Index egy önkitöltő kérdőív, 12 kérdésre kér választ. A növekvő sorszám az aktivitás növekvő energia-igényét tükrözi az önellátás képességétől a lendületes sporttevékenységig. Az egyoldalas tesztlap a fenti néven letölthető. A leírása ugyan 1989-ben történt ( Am J Cardiol, 64(10):651-4), de azóta is alkalmazzák , például a szívelégtelen betegek psychometriai állapotával összehasonlításra (Fan et : Eur J Cardiovasc Nurs 2014 Feb 5). A fizikai aktivitás során fájdalomról panaszkodók –egy csoport 27 százaléka—kövérebbek voltak, nagy haskörfogattal és kisebb DASI score értékkel mint a nem panaszkodók (Billecke SS et: Phys Sportmed 2013;41(2):7-14. A krónikus szívbetegek azon csoportja, akiknek a jobb pitvaruk nagyobb, alacsonyabb DASI-pontszámot értek el (Montziari et: Hellenic J Cardiol 2013;54(1):32-8. A COPD-s betegeken a DASI portugál nyelvű változata jól reprodukálható, gyors, egyszerű és jól korrelál a Saint Georges Respiratory Questionnaire-rel (Tavares Ldos et: J Bras Pneumol 2012;38(6):684. A DASI-t összevetve a futószalagon végzett teszttel, csupán -0,8 egységnyi (MET-nyi) eltérést tapasztaltak az 502 szívbetegen (Dunagan et: Proc (Bayl Univ Med Cent) 2013;26(3):247-51.) A kardiopulmonális terheléses vizsgálat (spiroergometriás tesztelés) szubmaximális formájában „Cardiorespiratory Optimal Point”-nak nevezik azt a terhelést, amikor a VE/VO2 érték a legalacsonyabb—vagyis amikor a légzésgazdaságosság a legkedvezőbb. Ez a VO2max 44 százaléka táján jelentkezik, az anaerob küszöb (AT—a VO2 max 67%ánál) elérése előtt. (Ramos PS et: Arq Bras Cardiol 2012;99(5):988-96).

Apor Péter dr.




Vissza a Referátumok oldalra


Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!