Apor Péter dr: Edzés szívelégtelenségben, 2012

Közzététel: 2012. október 27.

2008-ban az Európai Kardiológiai Társaság kibocsájtott egy útmutatót a szívbetegek edzéséről (1), elsőosztályú ajánlásként. Sajnos, 43 európai ország 673 egészségügyi intézményének csupán 63 százalékában van szívbeteg-program, a szívelégtelenségben szenvedő betegek kevesebb, mint egyötöde kerül rehabilitációra (2). Ezért került sor egy újabb útmutató megjelentetésére (3).

A legtöbb orvosi szakmában azt tanácsoljuk a betegeknek, hogy kerüljék el azt, ami panaszt okoz nekik: a gluténtartalmú ételt, a nehézlégzést okozó allergént stb. Ha a testmozgás okozza a nehézlégzést, akkor kerüljük el a fizikai aktivitást? Ma már közismert, hogy a szívbeteg nehézlégzése csökken a megfelelő edzésprogram hatására.
Mindenkinek ajánlott a minél több testmozgás, az aktív életvitel: a lendületes gyaloglás, a lift mellőzése, a kertészkedés és házimunka stb. Itt a strukturált edzésprogramot tárgyalják.

Az akut szíveseményt átmeneti ágynyugalom követi, majd mobilizálni kell a beteget. Ez a tranzíciós fázis nincs eléggé vizsgálva-kutatva, ezért egy flow-chart használatát javasolják (Fig 1.). Mind a klinikai stabilitás, mind a korai mobilizálás egyaránt fontos, ami a tünet-határolta terheléses vizsgálaton alapul. Korai gimnasztika, légzőtorna, az izomzat erősítése alapozza meg a további mozgásprogramot—persze nyugalmi és terheléses EKG, echokardiográfia után, s ha kell: Holter, mellkas rtg., stressz-echokardiográfia is szükséges lehet.
A terheléses vizsgálat (és edzés) ellenjavallt: akut koronária szindroma első két napja; nem uralt aritmia, hemodynamikai instabilitás; nem uralt magas vérnyomás (180/110 Hgmm felett); AV blokk; akut myocarditis; tünetes aorta stenosis; súlyos hypertrófiás obstruktív kardiomyopátia; akut láz, általános betegség. Edzést ne végezzen akinek súlyosbbodik a nehézlégzése, akinek 2 MET terhelés is ischémiát okoz; cukorbetegsége instabil; emboliája vagy thrombophlebitise van; most lépett fel pitvarfibrillációja vagy fluttere. Az edzés nagyobb kockázatot jelent annak a számára, akinek a súlya 1,8 kg-ot gyarapodott az elmúlt 3 napon belül; dobutamin kezelés alatt áll; a terhelés alatt csökken a vérnyomása; NYHA IV osztályba sorolódik; komplex kamra aritmiája van vagy a terhelés ilyet vált ki; 100/perc felett van a nyugalmi pulzusszáma; egyéb betegség korlátozza.

A gimnasztika a kahex, az igen gyenge beteget hozzák edzhető állapotba. „Mindenkire érvényes” edzés előirat nincs, egyéni programot kell megvalósítani.
A leginkább ismert és alkalmazott az aerob jellegű, 45-60 perces steady state testmozgás. Ez biztonságos, jól tanítható. A kis munkakapacitású (alacsony aerob kapacitású, kis fittségű) betegeken az 5-10 perces edzésszakaszokat pihenők könnyítsék, az edzés-hetek során emelkedő munkatartammal és rövidülő pihenőkkel, amíg a heti 3-5ször 20-60 perces munkaszakaszt el nem érik. Az aerob kapacitás felével kezdjük a tréninget, és 6-8 hét után jussunk el a 70-80 százalékos igénybevételig. Spiroergometria híján a hatperces gyaloglástesztben elért maximális pulzusszám és a nyugalmi különbségét használhatjuk intenzitás-indikátorként: ez 40-70% között legyen. Ez megfelel a 10-14/20-as Borg skálaértéknek (a tízfokú skálán 5-6-os értéknek).
Az interval edzés 10-30 mp-es intenzívebb, akár az aerob kapacitásnak megfelelő (100%-os) munkaszakaszok és ennél hosszabb, 30-60 másodperces passzív vagy kisintenzitású pihenőszakaszok váltakozását jelenti. A terhelés-pihenés arány 1:2, de 2:7 vagy 1:8 is lehet. Egy félórás edzésen 10-12 terhelés végezhető el.
A rezisztencia-edzés a gyenge izomzat erősítését, a metabolikusan aktív izomszövet növelését szolgálja. Utóbbi szempont miatt a diszlipidémiás és a zavart cukoranyagcseréjű betegek számára igen hasznos, míg a szívbetegek rehabilitációjában meggondolandó a nyomásterhelés fokozása. Mindenkit meg kell tanítani a glottis lezárása nélküli erőkifejtésre. Először a technikát kell tanítani igen kis terhelésekkel szemben, majd az 1RM (egyszeri maximális erő) 30-40 százalékával egy-egy izomcsoporttal 10-25 ismétlést végeztetünk Az erőnövelés csak ezután következhet, 40-60 százalék 1RM-mel, de a Valsalva manőver elkerülendő. Súlyok, a saját test súlya, gépek, Thera-Band egyaránt alkalmazható az izomzat fejlesztésére.
Légzőizomzat fejlesztés is igen hasznos, előzetes belégző-erő mérés segít az indikációban. Eleinte ennek harmadával, majd a kétharmadára növelve az ellenállást végezzék naponta 20-30 percig, heti 3-5 alkalommal, legalább két hónapon át a belégzőtornát a betegek. Nem nagy költség a kézben tartható tréner-készülék.
Ideális esetben az intézményben megkezdett, megtanított edzést a betegek otthon folytatják, „élethosszíglan”. A stabil, jól együttműködő beteg tanulhatja és végezheti csak otthon is az edzést.
A beépített kardioverterrel élők edzéséről kevés közlemény jelent meg, de nem ellenjavallat az ICD. Edzéstervezés előtt (spiro)ergometriás terhelés szükséges. Orvosi felügyelet, EKG monitorozás kell az edzésperiódus elején. Kerülendő az erős váll-kar mozgás és az ütközés bármivel-bárkivel. A trigger-pulzusszámtól 20 ütésnyivel alatt maradjon a munkapulzus—egyébként minden tünet-limitálta terhelésre vonatkozó előírat 10 pulzusütéssel alacsonyabbbat javasol..

Egyéb rehabilitációs edzés-áttekintések is jelentek meg az utóbbi években (4, 5, 6), beleértve a szívbetegek szexuális aktivitásáról szólót (7).
Az elmúlt évtizedben néhány új edzésmódot is sikerrel vezettek be a szívbetegek rehabilitációjába: a nagyintenzitású interval edzést, az egésztest elektromos stimulációval elérhető javulást, az excentrikus izomerő fejlesztést, az egésztest vibrációt (8, 9, 10, 11, 12). Az edzés mennyiségi és minőségi jellemzésére a versenysportban is beváló TRIMP (TRéning IMPulzus) módszer terjed a klinikumban is (13).
Ausztriában is az ambuláns rehabilitációt szorgalmazzák (14).

1. Gickstein K. et: Eur J. Heart Fail. 2008; 10:933-89.
2. Bjarnason-Wehrens B et: Eur J Cardiovasc Prev and Rehabil 2010: 17:410-8.
3. Piepoli MF et: Exercise training in heart failure: from theory to practice. Eur J Heart Fail, 2011; 13(4):347-57.
4. Agostoni P et: Metabolic exercise test data combined with cardiac and kidney indexes: the MECKI score. A multiparametric approach to heart failure prognosis. Int J Cardiol 2012 Jul 13.
5. Piepoli MF et: Secondary prevention in the clinical management of patients with cardiovascular diseases. Core components, standards and outcome measures for referral and delivery. Eur J Prev Cardiol 2012 Jun 20
6. Weinbergen H, Hambrecht R: Trainingstherapie bei Kardiologiscen Patienten (Sportkardiologie). Herz 2012; 37(5):486-92.
7. Levine GN et: Sexual activity and cardiovascular disease. AHA Scientific Statement. Cardiology 2012; 125:1058-72.
8. Guiraud T et: High-intensity interval training in cardiac rehabilitation Sports Med 2012; 42(7): 587-605.
9. Arena R etc: Should high-intensity-aerobic interval training become the clinical standard in heart failure? Heart Fail Rev 2012 Jul 12.
10. Lellamo F. et: Matched dose interval and continuous exercise training induce similar cardiorespiratory and metabolic adaptations in patients with heart failure. Int J Cardiol 2012 Jul 4.
11. Frietzsche D et: Elektromyostimulation (EMS) bei kardiologischen Patienten. Herz 2010; 35:34-40.
12. Apor P et: Izomfejlesztés a szív- és tüdőbetegségben szenvedők rehabilitációjában. Szakaszos edzés, rezisztencia edzés, excentrikus edzés, vibráció. Orv. Hetil. 2005; 146(38):1971-5.
13. Apor P: Edzésjellemzés a TRIMP módszerrel. Közlés alatt.
14. Niebauer J et: Outpatient cardiac rehabilitation: the Austrian model. Eur J Prev Cardiol 2012 Apr 16.


p.apor.md@gmail.com




Vissza a Referátumok oldalra


Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!