Gielen S. és mtsai: Szívgyengeség

Közzététel: 2012. október 27.

Az edzés csökkenti a katabolikus folyamatokat az idős krónikus szívbetegeken is
Heart Failure. Exercise training attenuates MuRF-1 expression in the skeletal muscle of patients with chronic heart failure independent of age

Gielen S. és mtsai
Cardiology, University Hospital, Martin Luther University of Halle, Wittenberg, Ernst Grube Str 40, 06120 Halle, Germany; E-mail:stephan.gielen@uk.halle.de
Cardiology 2012; 125:2716.

A krónikus szívgyengeségben szenvedő betegek izomatrófiájának mechanizmusa nem világos. E szívbetegség a hatvan éven felüli férfiak 9, a nők 5 százalékát sújtja, a 65. év felett a sarcopenia-kahexia igen gyakorivá válik. Az időskori, izomfogyásból eredő súlyvesztés kedvezőtlen prognosztikai jel. Nyilván az anabolizmus/katabolizmus egyensúlya bomlik mg, de mi is ennek a mechanizmusa? A növekedési hormon (GH), az inzulin-szerű növekedési faktor (IGF-1) illetve a katabolikus tumor nekrózis faktor alfa (TNF-alfa) interleukin 1-beta, interferon-gamma a klasszikus gyanúsítottak. A szerzők korábban az IGF-1 expressziót csökkentnek, míg a katabolikus faktorokat, beleértve az IL-6-ot is, fokozottnak látták a szívbetegek izmában. Az állatkisérletek azonban azt mutatják, hogy sokkal fontosabb az ubiquiton-proteasome system (UBP). A sérült vagy megöregedett cytosol-fehérjék, úgymint a kontraktilis apparátus fehérjéi is, az ubiquitináció révén 4 vagy több ubiquitonhoz kötődve jutnak a proteasome-ba, ahol kicsomagolás után rövid peptidekre éa aminósavakra hasadnak. Három enzimtípus vesz rész az ubiquitinizációban: az ubiquitin aktivációs enzim (E1), az ubiquitin konjugációs enzim (E2) és az ubiquitin ligázok (E3). Utóbbi kétfélesége az izom ring finger (MuRF-1) és az izom atrophy F-box (MAFbx). Ez utóbbi kettő szerepét vizsgálták a LEICA (Leipzig Exercise Intervention in Chronic Heart Failure and Aging) tanulmányban 55 évesnél fiatalabb illetve 65 évesnél idősebb, stabil állapotú, nem kahex szívbetegek izmában négy hetes edzés hatására, összehasonlítva hasonló korú egészségesekkel. A négy- 30-30 főből álló csoport heti négy alkalommal 20-20 percet biciklizett a tünet-határolta aerob kapacitásuk 70 százalékával, ezen kívül heti egy órás közös mozgás-foglalkozáson vett részt.
A combizom CT-vel mért keresztmetszete és ereje sem változott jelentősen, túl rövid volt ehhez az edzésperiódus. Nőtt a betegek eleve kisebb aerob kapacitása 19-27 százalékkal, nőtt az izomállóképességük 23-ról 33 mp-re, az idősebbeken 23-ról 33ra. Az eleve alacsony IGF-1 expresszió a vastus laterális mintában az edzés hatására kétszeresre emelkedett az idősekben is, a MuRF-1 viszont jelentősen csökkent: az anabolizmus irányába billent az egyensúly. A myostatin MRNA expresszió az izomban kétszer akkora volt a kiinduláskor a betegek izmában, mint a nem szívbeteg kontrollokéban.
A szívbetegek izmában a csökkent IGF-1 expresszió, magasabb MuRF-1, magasabb myostatin és TNF-alfa expresszió a normális MAFbx és katepszin-1 aktivitás mellett a négyhetes edzés hatására az anabolizmus felé fordult, aTNF-alfa és a MuRF-1 csökkenése és a TNF-alfa növekedése révén.
Az edzés kulcskomponens a szívbetegek ellátásában.

Apor Péter dr.




Vissza a Referátumok oldalra


Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!