Filipovich és mtsai, 2011: Izom és teljesítményfejlesztés elektrostimulációval

Közzététel: 2012. július 19.

A kölni Német Sport Egyetemen az irodalom feldolgozása és a tapasztalataik alapján útmutatót szerkesztettek az elektrostimulációs edzésekhez a versenysportban (Filipovich és mtsai, 2011).
A 3-6 hetes, heti 3 edzéssel az izometrikus erő 58,8%-kal, a dinamikus 79,5%kal, az exentrikus izokinetikus 37,1%kal, a koncentrikus izokinetikus 41,3%kal nőtt. Az erőkifejtés rátája 74, az erőimpulzus 29, a maximális kontrakciós sebesség 19 és a teljesítmény 67%kal javult. Ezek következtében a vertikális felugrás 25, az ellenmozgásos felugrás 19, a beugrásos felugrás 12 százalékkal javult, a vágtaidő 4,8%kal csökkent. Ezek mind az edzetlen, mind az elit sportolókon egyaránt bekövetkeztek.
A helyi, az egésztest és ezek kombinálásával végzett elektrostimuláció az edzett és az elit sportolókon azt mutatta, hogy a max. erő 50 százaléka (átlagosan 63,2%) feletti intenzitás hozza az eredményt, itt szoros korreláció van a stimuláló feszülés és az erőnövekedés között.
A következő jellemzőkkel érhető el ez az eredmény: 4,4 +/-15 hét, heti 3,2 alkalom, alkalmanként 17,7+/-10,9 perces edzésidő, 6 másodperces kontrakciók 20,3%os duty cycle-lal, míg a stimulációs paraméterek: impulzusszélesség 306,9 +/-105 mikromásodperc, impulzus frekvencia 76,6 Hz, impulzus intenzitás 63,7mA.
Az egésztest elektromos stimulációt egyre kiterjedtebben használják klinikai célokra is, főleg olyankor, amikor a mozgatórendszer korlátozottságai miatt természetes edzésre kevés a lehetőség. Igy a szívbetegeken (Fritzsche et al 2010, Casillas et 2008) a kórosan kövéreken (Kemmler 2010, 2011), súlyos tüdőbetegeken (Cuillard et al 2010), izombénulásokban (Davis et 2008).

Casillas J-M, Gremeaux V. Labrunee M etc:Eelectrostimulation musculaire a basee fréquence
et insuffisance cardiaque chronique. Ann Readapt et Med Phys. 2008, 51, 461-72.

Cuillard A, Prefaut C: Electrostimulation in the rehabilitation of patients with severe COPD.
Rev Mal Respir 2010 Feb, 27(2):113-24.

Davis GN, Hamzaid NA, FornusekC: Cardiorespiratory, metabolic, and biomechanical
responses during functional electrical leg exercises: health and fitness benefits. Artif Organs 2008, 32(8):625-9.

Filipovic A, Kleinöder H, Dormann U, Mester J: Electrostimulation—a systematic review…
J. Strength Cond Res 2011 Nov 5 e-publ.

Filipovic A, Kleinöder etc: Electrostimulation—a systematic review…… 2011, Nov
25(11):3218-38.

Fritzsche D, Freund A et: Electrostimulation (EMS) bei kardiologischen patienten. Herz 2010,
35(1); 34-40.

Kemmler W, von Stengel S, etc.: Effects of whole-body electrostimulation on energy
expenditure during exercise. J. Strength Cond Res 2012 Jan 26(1):240-5.

Kemmler W, Schlifka R etc: Effects of whole-body electrostimulation on resting metabolic
rate, body composition, and maximum strength in postmenopausal women: the
Training and Electrostimulation Trial. J. Strength Cond. Res. 2010; 24(7):1880-7.

Neder JA, Sword D et Home based neuromuscular electric stimulation as a new rehabilitative
strategy for severely disabled patients with chronic obstructive pulmonary disease (COPD). Thorax 2001, 57:333-7.



Apor Péter dr.




Vissza a Referátumok oldalra


Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!