Moholdt T és mtsai: A fizikai aktivitás és a testtömegindex interakciója a koronária betegség okozta halálozásban: a Nord-Trandelag tanulmány

Közzététel: 2017. augusztus 15.

Interaction of physical activity and body mass index on mortality in coronary heart disease: data from the Nord-Trandelag Health Study
Norwegian University of Science and Technology, Trandheim, Norway; trinc.moholdt@ntnu.no
Amer J Med 2017,130;949-57, doi:10.1016/j.amjmed.2017.01.043.

A 30 feletti BMI-vel jellemzett obezitás a kardiovaszkuláris és bármely okú halálozás fokozott veszélyével jár, de közlemények sora utal arra, hogy a stabil koronária betegek túlsúly és mérsékelt obezitás estén védettebbek a kardiovaszkuláris eseményekkel szemben, mint a soványak. Carl J Lavie—e közlemény második szerzője—adta a jelenségnek az „obezitás paradoxon” nevet. A magas fittségű (aerob kapacitású) populációban nem észlelhető a jelenség. Mivel mind a fittség, mind a BMI változtatható faktor, a kapcsolatuk ismerete fontos a halálozás-elkerülés szempontjából.

A norvég Nord-Trondelag megye minden felnőtt lakosát meghívták 1984-86, 1994-96, 2004-6ban fizikális vizsgálatra és az életmódra, fizikai aktivitásra stb. vonatkozó kérdéssor kitöltésére. A három HUNT tanulmány 2014-ben fejeződött be. A maguk által jelzett koronária betegek száma—akik valamelyik HUNT-ban részt vettek-- 9463 volt, hiányos adatok vagy 18,5 alatti BMI miatt kiesettek miatt 6493 beteg adatait dolgozták fel, 2237 a nő. A 30 év (medián:12,5, interkvartilis sáv: 14,1 év) során 3818 személy halt meg. Az aktivitást négyfokozatú indexszel jellemezték (Br J Sports Med 2014,48:1489-96): a „mindenkinek javasolt heti 150 (5x30) perc mérsékelt vagy 60 (75) perc intenzív testmozgás, az ennél kevesebb, a teljesen inaktív illetve a javasolt feletti aktivitás. (Fittséget direkt nem mértek.)

A 18.5-22,4 között BMI-jűek a referencia csoport, hozzájuk képest a 25,0-27,4, a 27,5-29,9 és a 30,0-34,9 BMI-jű csoportokban kisebb volt a halálozás esélye 20, 20 és 17 százalékkal. A kardiovaszkuláris elhalálozás esélye 19 és 17%kal volt alacsonyabb a 25 és 30-as BMI között. Az inaktívakhoz képest valamennyi aktív kategória kisebb kardiovaszkuláris és össze-halálozást mutatott. Az aktívak minden BMI kategóriájában kisebb volt a halálozás (33, 31, 29, 26 százalékkal), míg a javasolt aktivitást vagy az e felettien tevékenységet végzők mortalitását nem befolyásolta a BMI.—Az obezitás paradoxon csak azokon mutatkozott, akik nem végzik el a „mindenkinek ajánlott” fizikai tevékenységet/aktivitást/sportolást.

Összefoglalóan: a túlsúlyos vagy enyhén kövér koronária-betegek életkilátásai jobbak, mint a 22,5 BMI alattiaké. Akik teljesítik a „mindenkinek javasolt” fizikai aktivitást, a kicsit magasabb BMI-jükkel sincsenek hátrányban. Amíg az egyén kellően aktív fizikailag, addig a kicsit több testzsír nem hátrányos a másodlagos koronária-prevencióban.

Referens: „Ha már kövér, legyen fitt!” és: „Mérj fittséget, ne csak zsírt.”

Apor Péter dr.




Vissza a Referátumok oldalra


Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!