Reimers C. D. és mtsai: Testmozgás a stroke megelőzésére

Közzététel: 2010. április 8.

Exercise as stroke prevention

Klinik für Neurologie, Zentralklinik Bad Berka
Dtsch. Arztbl. Int. 2009, 106(44), 715.
Doi:10:3238/artzbl.2009.0715.

A meta-analízis 535 közleményből 33 prospektív kohort és 10 eset-kontol tanulmányt használt a kérdés megismerésére (a cikkek táblázatos ismertetése a közlemény végén olvasható). A vérzéses, az ischémiás és a nem azonosított stroke szerint is elemezték az adatokat, a ritka subarachnoideális vérzést nem különítették el. Az aktivitásra a betegek elmondása utalt, így e tekintetben nem homogén az adatsor.

Korábbi meta-analizisek szerint az igen aktívak, 27 százalékkal kisebb eséllyel kapnak stroke-ot a legkevésbbé aktívakkal szemben, 21% az ischémiás, 34% a vérzéses stroke elleni védelem (Lee et al 2003). A foglalkozással járó mérsékelt-közepes aktivitás 36, a nehéz munka csak 23 %-kal mérsékelte a stroke előfordulást (Wendel-Vos etc 2004), a szabadidős aktivitás 22 százalékkal.

A jelen elemzés a kohort tanulmányokban az ischémiás stroke esetén 0,75-ös risk ratiot (RR) talált, a vérzéses stroke csökkenése RR:0,67, azaz 33 % az aktivakon, míg a nem azonosított stroke RR-je 0,71.

A case-control tanulmányok ischémiás stroke esetében az RR= 0,32, vagyis igen nagymértékű védelmet jeleztek, a vérzéses stroke esetében bizonytalan, a nem differenciált stroke esetében kedvező eredményt mutattak..

A fizikai aktivitás mértékét/intenzitását osztályozva, a tanulmányok többségében az intenzitás növekedésével csökkent a stroke esélye, másoknál U-alakú összefüggés mutatkozott, néhány esetben fordított U: a közepeses aktívak voltak a kevésbé védettek.

Összegezve a tanulságokat, a fizikai aktivitással 20-30 százalékkal csökkenthető a bármilyen mechanizmusú stroke esélye. Ez hasonló a szívinfarktus esélyének mérsékléséhez.

A statisztika szerint ez csak vagy elsősorban a férfiakra érvényes. Lehetséges, hogy a foglalkozás során aktív személyek már nem profitálnak a szabadidős aktivitásból, lehetséges valamilyen telitődési mechanizmus is, lehetséges, hogy bizonyos szubpopulációk reakciója különbözik. Általában az intenzívebb/több mozgás nagyobb hozammal bíztat.

A napi munkájukban fizikailag inaktív embereknek minden nap legalább félórás aerob testmozgás (gyaloglás, kerékpározás, nem versenyszerű úszás stb.) szükséges, ezzel a stroke esélye 27-40 százalékkal csökken, elsősorban a férfiakon. Nem ismert olyan adat, amely a stroke gyakoribbá válását mutatná az aktivitás kapcsán.

Az edzés mechanizmusok minden bizonnyal az ismert kardiovaszkuláris és hemorheológiai változásokon keresztül érvényesülnek.


Apor Péter dr.




Vissza a Referátumok oldalra


Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!