Vizsgálatok a rehabilitáció során

EKG

Minek a rövidítése az EKG? Az EKG teljes nevén elektrokardiogram. Az eljárás a szív elektromos tevékenységét vizsgálja a testfelszínre ragasztott elektródák segítségével. Mennyi ideig tart egy EKG vizsgálat? Általában 5-10 percig tart. A beteg részéről szükséges-e speciális felkészülés? Általában nem szükséges, azonban férfi betegek esetében szükséges lehet a szőrzet leborotválása. Mit tud az orvos megállapítani az EKG-ról? A szívbetegségek nagy része EKG változásokkal jár. Az EKG diagnosztika az egyik legrégebbi vizsgáló eljárás, mely a rutin szívgyógyászati kivizsgálás alap eleme. Ha az EKG szabályos, akkor kizárható a szívbetegség? Sajnos nem, egyes szívbetegségek nem járnak EKG elváltozásokkal, más szívbetegségek kimutatásában pedig a terhelés alatt készült EKG lehet segítségünkre.

Laboratóriumi vizsgálatok

Miért van szükség laboratóriumi vizsgálatokra? A belgyógyászati és kardiológiai állapotfelméréskor, valamint a betegségek, beavatkozások után követésekor nélkülözhetetlen a vér, illetve a vizelet egyes paramétereinek ismerete. Van-e a laboratóriumi vizsgálatoknak kockázata? A rutin vizelet vizsgálatnak nincs kockázata. A vénás vérvétel nagyon ritkán helyi bevérzéssel járhat, mely általában egy hét alatt megszűnik. Ritkán tapasztalhatjuk a véna begyulladásával, mely szintén helyi kezelésre gyógyulni szokott. Természetesen, mint minden orvosi beavatkozásnál, nagyon ritkán, vérvétel során akár végzetes szövődmény is kialakulhat.

Laboratóriumi vizsgálatok

Van-e a szív UH vizsgálatnak kockázata? A szív UH vizsgálat kockázatmentes, bármilyen sűrűn és akárhányszor ismételhető egészségkárosodás nélkül. Mennyi ideig tart a szív UH vizsgálat? Általában a vizsgálat 10-20 perc alatt lezajlik. Hogyan történik a vizsgálat? A betegnek derékig kell levetkőznie, nők kérhetik, hogy a vizsgálat során mellkasuk fedjék le. A beteg az asztal bal szélén a bal oldalára fekszik, bal kezét a feje alá teszi. A vizsgáló a szív tájékot járja körül a vizsgálófejjel, a megfelelő képalkotáshoz a mellkast zselészerű anyaggal kell bekenni. A vizsgálatot követően ez az anyag letörölhető, a ruházaton nem okoz maradandó nyomot. Mit lehet látni a szív UH során? A szív ultrahang vizsgálat során működés közben látjuk a szívet. Láthatóak a szívbillentyűk, értékelhetők a szív összehúzódásai (ennek leírására szolgál az ú.n. ejekciós frakció, aminek értéke általában 55% felett normális), továbbá információkat kapunk a véráramlás irányáról és sebességéről is. Minden szívbetegség észlelhető szív ultrahanggal? Sajnos, nem. A szív ultrahang vizsgálat a kardiológiai diagnosztikus arzenálnak az egyik legértékesebb eszköze, azonban vannak olyan szívbetegségek is melyeknél a szív UH normális lehet.

Végtagi, vagy nyaki ultrahang

Mit vizsgálhatunk ultrahanggal a nyakon, illetve a végtagokon? A nyakon az ereket, illetve lágy részeket, mint például a különböző mirigyeket tudjuk vizsgálni. A végtagokon – az ízületi ultrahangon túlmenően – szintén ereket és lágy részeket, mint például az izmokat lehet vizsgálni. Az érvizsgálatok során megkülönböztetjük a verőerek (artériák) és visszerek (vénák) vizsgálatát. Milyen artériás betegséget lehet ultrahanggal vizsgálni? Az ultrahang vizsgálat során képet kapunk az erek falszerkezetéről is, a rajtuk, bennük található elváltozásokról, kiszűrjük az esetleges szűkületeket, elzáródásokat. A nyaki erek falszerkezetének vizsgálata az adott artériákon túl utal az egész érrendszer állapotára is. Az érszűkületek képi ábrázolásán túlmenően, tudnivaló, hogy a szűkületen áthaladó felgyorsult véráramlás mértéke összefügg a szűkület súlyosságával. Sorozatos vizsgálatokkal a betegség romlása vagy a kezelés által bekövetkező javulás jól nyomon követhető. Milyen betegséget lehet a vénák ultrahang vizsgálatával kimutatni? Az ultrahanggal kimutatható leggyakoribb betegség a vénás thrombosis. Ilyenkor a vénát egy vérrög részlegesen vagy teljesen elzárja.

Terheléses vizsgálatok

Miért van szükség terheléses vizsgálatokra? Vannak olyan szívbetegségek, melyek nyugalmi állapotban nem okoznak tüneteket és az ilyenkor készült vizsgálati eredmények is normálisak. A különféle terheléses eljárásokkal a tüneteket és az eltéréseket provokáljuk, és a terhelés alatt végzett vizsgálati eredmények segítik a diagnózis felállítását. Emellet pontosan jellemezhető a munkavégző képesség. Erre az ismeretre a mindennapok tervezésénél és a rehabilitációs terv összeállítása során egyaránt szükség van. Milyen terheléses eljárások vannak? Legegyszerűbb a fizikai terhelés, amikor a beteg legtöbbször kerékpárt hajt, vagy futószőnyegen sétál, vagy fut. Ezen kívül néha alkalmazunk különféle gyógyszeres terheléseket is. Mikor alkalmaznak gyógyszeres terheléseket? Gyógyszeres terhelést legtöbbször akkor alkalmazunk, ha a beteg mozgásában korlátozott. Emellett vannak speciálisabb indikációk is. A terheléses vizsgálatok során milyen diagnosztikus eljárások jönnek szóba? Legelterjedtebb a terheléses EKG. A terheléses szív UH vizsgálatot is sok helyen alkalmazzák. Ritkábban végzünk szívizom szcintigráfiát, amikor az intravénásan beadott szer feldúsulását mérjük a szívizomzatban. Egyéb lehetőségek is vannak. Hogyan történik a kerékpár, vagy futószőnyeg-terheléses EKG? A nyugalmi EKG-hoz hasonlóan, a testfelszínre EKG elektródokat ragasztanak. A beteg egy előre meghatározott protokoll alapján fokozatosan, egyre intenzívebb terhelés alá kerül: gyorsabban vagy emelkedőre kell mennie, illetve nagyobb ellenállás ellen kell pedáloznia. A vizsgálat céljától függően, egyik esetben a vizsgálatot egy előre meghatározott terhelési szintig folytatjuk, a másik esetben a terhelés a beteg kifáradásáig tart. Van-e arra lehetőség, hogy a beteg jelezze, ha abba szeretné hagyni a terhelést? Természetesen igen. A vizsgáló személyzet folyamatosan kapcsolatban áll a beteggel, ismételten tájékozódik karról, hogy a betegnek van-e panasza. Előírás, hogy ha a beteg kéri, a vizsgálatot azonnal abba kell hagyni. Mennyi ideig tart egy terheléses EKG vizsgálat? Az előkészületek általában 5-10 percig tartanak, maga a vizsgálat a beteg teherbíró-képességétől függően, legtöbbször 5-15 percig tart. A vizsgálatot egy pihenési periódus zárja. Összességében 20-30 percre számíthatunk. Van-e a terheléses EKG-nak veszélye? A szövődmények nagyon ritkák, gyakorlott kezekben az eljárás biztonságos. Természetesen, mint minden orvosi beavatkozásnak, a terheléses vizsgálatoknak is vannak bizonyos kockázatai. Végzetes szövődmény, a szakirodalom alapján 1 millió vizsgálat közül egyszer fordul elő. Szükséges-e valamilyen előkészület a beteg részéről a terheléses EKG-hoz? Kérjük, hogy a legutolsó étkezés után legalább 2 óra teljen el. A vizsgálat céljától függően szükséges lehet, hogy egyes gyógyszereket a beteg a vizsgálat előtt ne vegyen be. Mikor negatív a terheléses EKG? A vizsgálat eredménye negatív, ha a vizsgált személy terhelhetősége (pl. MET-ben kifejezve – a fogalmat ld. a fizikai aktivitás fejezetben) megfelel az életkori átlagnak, nem voltak panaszok, a pulzusszám és a vérnyomás kellőképp emelkedett, és nem alakultak ki kóros EKG eltérések.

EKG Holter vizsgálat

Miért van szükség 24 órán át tartó, EKG Holter vizsgálatra? Az egyszeri 12 elvezetéses EKG, mint „keresztmetszeti” kép sokszor nem eléggé informatív, a beteg panaszai, vagy az egyéb vizsgálati eredmények tartósabb EKG monitorozást tesznek szükségessé. Hogyan készül az EKG Holter vizsgálat? A beteg a felerősített elektródákat és a mintegy mobiltelefonnyi méretű készüléket 24 órán át magán viseli. A készülék a folyamatos EKG felvételt digitálisan rögzíti, tárolja, majd a vizsgálatot követően az adatok számítógép segítségével értékelhetők. Milyen betegségeket lehet EKG Holterrel diagnosztizálni? A Holter monitorozás a szívritmus zavarok alapvető vizsgáló eljárása. Lehet-e az EKG Holter vizsgálatnak szövődménye? Ennél a vizsgálatnál nem kell szövődményekre számítani.

Vérnyomás Holter vizsgálat

Hogyan történik a vérnyomás Holter vizsgálat? A Holter EKG-hez hasonlóan, a beteg a készüléket 24 órán át magán viseli. A készülék a beállításnak megfelelően, de legalább óránként egyszer vérnyomást mér, és az eredményt tárolja. A kiértékelés számítógép segítségével történik. Milyen információkat szolgáltat az EKG Holter vizsgálat? Az EKG Holter vizsgálat során betekintést kapunk a vérnyomás napszaki ingadozásaiba, tovább kiszűrhetők az ún. „fehér köpeny” hipertónia esetei, mikor a betegek vérnyomása csak az orvosi rendelőben (vagy más hasonló stresszel járó helyzetekben) magas, de egyébként normális.

Röntgen vizsgálatok

Mikor szükséges a kardiológiai rehabilitációban röntgen vizsgálat? Manapság a szív-érrendszeri diagnosztikában a hagyományos röntgen eljárásoknak kevesebb szerep jut. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a koszorúér festés a koszorúér CT vizsgálatok a röntgen eljárás továbbfejlesztésén alapulnak. Hagyományos röntgen eljárásra a leggyakrabban a mellkas és a tüdő, továbbá a csontrendszer vizsgálatakor kerül sor.

Boka/kar index meghatározása

Mit jelent a boka/kar index? A boka/kar index az alsó végtagon és a felső végtagon mért vérnyomás hányadosa, melynek normál értéke 1,0-1,2. Amennyiben az alsó végtagban mért vérnyomás alacsonyabb, vagyis az index kisebb 0,9-nél, akkor érszűkület diagnosztizálható. Hogyan történik a boka/kar index vizsgálata? A vizsgálat során a vérnyomásmérő mandzsetta és ultrahangos Doppler-mérőfej segítségével megmérjük mindkét karon és mindkét lábon a boka magasságában a vérnyomást. Milyen következtetést lehet levonni a csökkent boka/kar index értékből? 2006-óta több nagy vizsgálat eredménye egybehangzóan alátámasztja azt, hogy a csökkent boka-kar index, mint az általános érelmeszesedés indikátora, jelzi a fokozott szív-érrendszeri kockázatot.



Vissza a Betegtájékoztató oldalra


Kövessen minket a Facebookon!


Kérjük, adója 1%-ával támogassa társaságunkat!